Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [5.] 185.1947. június 26.
előtt települtek át, továbbá azoknak a személyeknek zárolt betéteiről intézkedik, akiknek az Egyezmény hatálya alá való tartozásuk e Megállapodás keltét követően állapíttatik meg. Mindkét kategóriára nézve megállapítja azt a határidőt, ameddig az említett személyek a megállapodás szerinti rendezést igénybe vehetik. A 3. cikk pedig a 95/1945. számú csehszlovák köztársasági elnöki dekrétum 97 alapján utólag bejelentett zárolt betétekre vonatkozó eljárást szabályozza. 4. cikkében részletesen megállapítja a szükséges mellékletek és igazolások megszerzésének módját. A Megállapodás 5. cikke meghatározza a rendezés céljából átadott zárolt betétek és mellékletei felülvizsgálatának módját, továbbá a betétek alapján jóváírásra kerülő %-ot, valamint a zárolt betétek megváltása fejében jelentkező összegnek a Magyar Nemzeti Bank részére vezetett „Lakosságcsere" elnevezésű számlán való jóváírását. Az 5. cikk szövegébe nincs beiktatva a megváltás %-a, amely a létrejött elvi megállapodás szerint (1. MT előterjesztés 6. oldalán) 15%-ban állapíttatott meg. Mindazok a zárolt betétek, amelyek az előzők szerint megváltásra kerültek, a 6. cikk alapján a Csehszlovák Állam tulajdonába mennek át. Míg az előzőkben ismertetett I. fejezet közös megállapodás alapján jött létre, addig a II. fejezet két szövegezésben készült, amelyek közül az első a magyar álláspontot, a második a csehszlovák álláspontot fejezi ki. AII. fejezet a rendezésre át nem adott zárolt betétek tekintetében rendelkezik, amelyek a magyar álláspont szerint a csehszlovák állampolgárok zárolt betéteivel azonos feltételek mellett és módon lennének rendezendők. Ezzel szemben a csehszlovák álláspont e zárolt betéteket a magyar állampolgárok zárolt betéteivel azonos feltételek mellett és módon kívánja rendezni. A magyar álláspont abból a meggondolásból indul ki, hogy az áttelepülő személyek csehszlovák állampolgárok voltak, akik eddigi lakóhelyüket nem önkéntesen hagyták el, számukra tehát a csehszlovák állampolgárokkal azonos elbánás biztosítandó. Viszont a csehszlovák álláspont az Egyezményre hivatkozik és azzal érvel, hogy az áttelepülők az áttelepítés ténye által magyar állampolgárokká válnak, tehát a jövőben a magyar állampolgárokkal azonos eljárásban részesítendők. Megjegyzem, hogy a csehszlovák kormány szoros kapcsolatot létesített a csehszlovák szöveg és az egész Megállapodás között és az elvi megállapodás szerinti 15%-os megváltást csak abban az esetben kívánja fenntartani, amenynyiben e fejezet az általuk javasolt szövegezésben fogadtatik el. Rámutatok arra, hogy a II. fejezet az eredeti csehszlovák javaslattal szemben komoly magyar eredményt jelent. A csehszlovák javaslat szerint ugyanis 97 A 95/1945. sz. csehszlovák köztársasági elnöki dekrétumot nem ismerjük.
