Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [4.] 184.1947. június 19.
gyakorlatban igen jól kiállotta a próbát és remélhető, hogy a rakodás terén a jövőben sem fognak nehézségek felmerülni. A Jegyzőkönyv második része a vegyesbizottságra vonatkozó megállapodásokat foglalja össze, gondoskodva arról, hogy a Jegyzőkönyvben foglalt megállapodások végrehajtása, amennyiben arra szükség van, a vegyesbizottság útján történjék és intézkedéseket tartalmazva a vegyesbizottság munkájának gyorsítására. A Jegyzőkönyv harmadik része a lakosságcsere Egyezmény I. cikkének értelmezésére és végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Amint ismeretes, az Egyezmény első cikke szerint Magyarországon áttelepülésre jelentkezhetnek azok a szlovák és cseh nemzetiségű személyek, akiknek Magyarországon állandó lakóhelyük van. Az Egyezmény azonban, tekintettel a nemzetiség fogalmának meghatározása körül jelentkező nehézségekre, tudatosan a végrehajtásra, illetve a vegyesbizottságra hagyta a nemzetiség fogalmának közelebbi definiálását. A vegyesbizottság foglalkozott is a kérdéssel, azonban nem tudott eredményt elérni. Míg ugyanis a vegyesbizottság szlovák tagozata az ún. szubjektív elv érvényesítése, vagyis amellett kardoskodott, hogy a nemzetiség elbírálásánál kizárólag az érdekelt személy nyilatkozata legyen irányadó, addig a vegyesbizottság magyar tagozata az ún. objektív elvet kívánta elfogadtatni, vagyis azt az elvet, hogy a nemzetiség bizonyos objektív ismérvek, mint leszármazás, nyelvtudás, nyelvhasználat stb. alapján legyen megállapítandó. Hivatali elődöm mindjárt a tárgyalások megindulásakor megállapodott Clementis államtitkárral egy oly megoldásban, amely a két elv kombinálásának tekinthető és amely szerint az Egyezmény alkalmazása szempontjából cseh vagy szlovák nemzetiségűnek kell tekintem azt a személyt, aki az áttelepülésre irányuló nyilatkozatában magát ilyen nemzetiségűnek vallotta, amennyiben a cseh vagy a szlovák nyelv elemeit ismeri. Ezt a megállapodást a minisztertanács folyó évi március hó 31. napján tartott ülésében tudomásul vette. 103 A Jegyzőkönyv 6. §-a is ezt az elvet fogadja el, a továbbiakban pedig eljárási szabályokat állít fel arra, miképpen kell magyar részről benyújtani azokat a kifogásokat, amelyeket a nemzetiség tekintetében magyar részről tenni kívánnak és miképpen kell ezeket a kifogásokat elbírálni. Ez utóbbi tekintetben a Jegyzőkönyv külön bizottságok felállítását rendeli el, amely bizottságok a helyszínen fogják az érdekelteket kikérdezni és nyelvtudásukat megállapítani. Ezek a külön bizottságok a magyar Áttelepítési Kormánybiztosság és a csehszlovák Áttelepítési Bizottság egy-egy képviselőjéből fognak állani, azoknak a személyeknek az esetét pedig, akik időközben már áttelepültek Csehszlovákiába, ugyancsak a helyszínen a pozsonyi magyar meghatalmazott és a csehszlo103 Lásd a 170. sz. jegyzőkönyv 3. napirendi pontját.
