Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)
A minisztertanácsi jegyzőkönyvek - [3.1 183.1947. június 12.
17. [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát Horváth Lászlóné nyugdíjának megállapítása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 18. [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát dr. Arady Bittner Béla elvált felesége részére kegydíj engedélyezése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 19. [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát a bírói képesítési pótlék újból való folyósítása tárgyában. A pótlék mértéke a fizetés 40%-a lenne. A Gazdasági Főtanács már elfogadta ezt a javaslatát. O azonban azzal a módosítással terjeszti most elő, hogy a népbírák is kapják ezt a pótlékot, dacára népbírói pótlékuknak. A népbírói pótlék először, az infláció alatt, fizetésüknek 100%-a volt. A stabilizáció alkalmával 50%-ra csökkentették le. Ha azonban most a többi bírák is megkapják a 40%-ot, nem fogja biztosítani tudni a népbírákat, mert mindegyik vissza akar majd menni [bíróil státusba, ha nem lesznek megkülönböztetetten elbírálva. 24 [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Két pótlékban a népbírák sem részesülhetnek és különben is, nehéz gazdasági helyzetünkre való tekintettel, eredeti hozzájárulásától eltérően csak 30%-ot javasol megadni. [Ries] Igazságügyminiszter: A bírák mindég külön státusban voltak és megkülönböztetetten voltak elbírálva. Ebben az esetben inkább visszavonja az 24 A bírói képesítési pótlékot a közszolgálati illetmények és nyugdíjak rendezéséről szóló 2500/1945. rendelet (MKRT 1945. június 17.) szüntette meg. A bírák ezt ismételten sérelmezték; a kérdés rendezésére ekkor került sor. Az igazságügyminiszter 11 730/1947. IM E. sz. előterjesztése tulajdonképpen a Gazdasági Főtanács 1947. június 4-i ülésén a bírói képesítési pótlék újbóli bevezetése tárgyában hozott határozat azon részével szállt szembe, amely szerint a „népbírósági alkalmazottak részére engedélyezett költségtérítés augusztus 1-jéig változatlanul folyósítható, akik azonban ebben a költségmegtérítésben részesülnek, azok részére a képesítési pótlék nem jár". Rámutatott arra, hogy a népbírák és a népügyészek költségmegtérítése a fizetés 50%-ában volt megállapítva s ha elveszítenék a bírói képesítési pótlékra való jogosultságukat, mindössze fizetésük 10%-ával kapnának több járandóságot, mint a rendes bíróságnál szolgálatot teljesítő bírák és államügyészek. Ezt annál kevésbé tartotta méltányosnak, mert — mint írta — „a népbírák és népügyészek a köztársaság védelméről szóló törvény hatálybalépése után egyre súlyosabb feladatokat látnak el és helytelen volna olyan látszat keltése, mintha az ezzel kapcsolatos munkateljesítmény megbecsülése csökkent volna." Helytelenítette továbbá azt, hogy miután a Gazdasági Főtanács 1947. május 27-én tartott ülésén a bírói képesítési pótlék újbóli engedélyezésének kezdő időpontját 1947. június 1. napjában jelölte meg — és ez ismertté is vált az érdekeltek körében —, a Gazdasági Főtanács június 4-én kelt határozata ezt az időpontot egy hónappal későbbre tette.
