Szűcs László: Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1947. június 2. - szeptember 19. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 36. Budapest, 2000)

A Magyar Kommunista Párt előzetes véleménye a kormányprogramról

ralisszimusz nagylelkű gesztusa következtében, karácsonyig valamennyien hazatérnek. Ezzel kapcsolatban egy meleg mondat nem ártana erről a lépésről, mely újabb tanúbizonysága annak, hogy Sztálin generalisszimusz nemcsak megérti a magyar nép gondjait és bajait, hanem ahol módjában van, segít is rajta. Saját magadra vonatkozóan a bevezetésben jó volna megemlítem, hogy nem volt könnyű feladat számodra vállalni a miniszterelnökséget, de pártod hívó szavára, mint mindig, ezúttal is rendelkezésre álltál. Erre a kérdésre a befejezésnél, a 44. oldalon még egyszer vissza kell térni, hangoztatnod kellene, hogy mennyire össze vagy nőve pártoddal, hogy egyik megalapítója vagy, hogy vállvetve harcoltál, már Gál Gaszton alatt a parasztság érdekeiért, a harácsoló kartellek és nagybankok ellen, hogy Bajcsy Zsilinszky Endrének fegyvertársa voltál stb. Erre a külföld felé is szükség van. Jó volna megemlíteni, hogy minisztériumodnak egyetlen olyan tagja nincs, aki a megelőző kormányban benne ne lett volna, ami az ország ügyeinek zavartalan továbbvitelét biztosítja és egyben külön cáfolata annak, mintha itt valami puccsszerű változás volna. A konkrét kérdésekhez. A második oldal első harmadában melegen megemlékezni arról, hogy a bevetett terület elérte az 1938-ast, ami a magyar földmíves társadalom, de különösen az új gazdák szorgalmát, áldozatkészségét és hazaszeretetét mutatja. Feltétlenül néhány meleg szót kellene a bányászokról, akik a bányákban történt rombolások dacára, már közeljárnak az 1938-as termeléshez, a vasutasokról és postásokról, akik újra a régi Európa-hírű pontossággal és fegyelemmel dolgoznak, a hídverőkről és az ipari munkásság teljesítményeiről. Ezzel kapcsolatban a paraszt-munkás összefogás nemzetet és demokráciát építő jelentőségéről. Az 5. oldalon, a közepén, a háborúval kapcsolatban rámutatni, hogy az mennyire idegen, nem magyar célokat szolgált és odadobta a magyarság színejavát német ágyútölteléknek. A 6. oldalon az első bekezdés végén a függetlenségünkkel kapcsolatban elhagynám azt a mondatot, amely az orosz államférfiak szerepére hivatkozik. A külügynél különválasztandónak tartanám (6. oldal végén) az Egyesült Államokat, Angliát a Szovjetuniótól. Valahogy így: Külpolitikánk alapja nem lehet más, mint a demokratikus egészséges viszony az összes államokhoz, köztük az Egyesült Államokhoz és Angliához. Rajta leszünk, hogy e két Angolszász birodalom megértse nehéz problémáinkat és ennek megfelelően támogassa hazánk talpraállítására irányuló áldozatos erőfeszítéseinket. De nem feledhetjük el, hogy külpolitikánk döntő tényezője a közvetlen szomszédainkhoz való őszinte baráti viszony kell, hogy legyen. Ez vonatkozik nem-