A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

együtt a termelékenységnek is növekedni kell. Ez a 8% a 13%-kal szemben nem jó, és főleg ez az, ami nyugtalanít. A másik dolog, amit nem tudok teljesen megértem, és amit nem tartok jónak: mi 22 ezer emberrel növeljük a munkások létszámát. Ezek a nemzeti jövedelmet növelő emberek. Ötezerrel, akik közvetlen részt vesznek a nemzeti jövedelem növelésében, és azután jó 45 ezret munkába állítunk, akik részesülnek a nemzeti jövedelemből, de nem növelik. Nem tudom, hogy a pedagógusok, a kereskedelmi alkalmazottak, egészségügyi alkalmazottak mennyiben növelik. Miről van szó? Bár jól lehet, hogy a termelékenység növekedése következtében a termelés 70% körül fog a termelékenységből adódni, de hogy ha a nemzeti jövedelemből részesülőket osztom a termelékenység növekedésével, akkor nincs javulás. Ha mi 22 ezer embert állítunk be a termelésbe és 45-öt a kiszolgáló személyzetnél, alkalmazottaknál, nem tudom, olyan rosszul állunk mi, hogy nyolcezer embert kell a kereskedelembe beállítanunk? Lehetne ezt más vonatkozásban is elmondani. Ez a terveinkben jó dolog, emeli a kulturáltságot, feltétlenül növeli a kereskedelemben, az egészségügyben, pedagógusi vonatkozásban. Ha tehát mi úgy állunk, hogy meg kell kicsit szorítani a nadrágszíjat, akkor nem hiszem, hogy pont ott kell emelni a létszámot, ahol a nemzeti jövedelem ehhez nem járulna hozzá, [sic!] Erről a két dologról akartam beszélni. Szeretnék Kiss elvtárs hozzászólásához is hozzászólni. Amit Kiss elvtárs mondott a jelenségekkel kapcsolatban, azok mind így vannak, Pest megyében is észleljük ezeket, mert együtt élünk Pesttel. Mégis azt hiszem, Kiss elvtárs egy kicsit túl pesszimisztikusan nézte a dolgokat. A káderproblémákkal kapcsolatban elgondolkoztam hozzá-' szólásán. Ezek szerint nehézségeinket döntő mértékben a káderek által elkövetett hibák okozzák. És szinte ennek bizonyos konzekvenciáját kívánja levonni, amit mi nem tudnánk megmagyarázni, és nem is a mi feladatunk. Azt hiszem, azok az emberek, akik most vezetnek akár gazdasági, párt és egyéb területen, a helyükön voltak 1957-ben, 1958-ban. Ezek megálltak a helyüket, és ténylegesen a mi népgazdaságunkat a mélypontról odahozták, ahol most van. Hát tényleg olyan rosszul gazdálkodtak, hogy így kell nekünk a káderekről beszélni? Azonkívül Kiss elvtárs gazdája Pestnek, és az olyan káderek, akik nem tudnak vezetni, meg kell mondani, de nem eldobni: pajtás, te nem tudsz hegedülni, ezért kezedbe nyomunk egy brácsát, azzal könnyebben tudsz boldogulni. Egy kicsit akkor meg is haragszik az illető, mert az a brácsa egy alacsonyabb rendű hangszer, de azt meg fogja érteni. Még valamit. Kiss elvtárs beszélt erről az ügyészségi értekezletről. Engem is informáltak erről, mert nem voltam ott. Megmondom őszintén, ha igaz, ahogy informáltak, én nem mindenben értettem egyet, ami ott elhangzott, és gyorsan utánanéztem a számoknak. Megállapítottam, Pest megyében két év alatt 18 ezer [személy] ellen kezdeményeztek és folytattak le büntetőjogi eljárást. Más kérdés, hogy a 18 ezerből 8 ezer nem lett elítélve. Ez sem jó semmiképpen, sőt még rosszabb. Tehát nem egészen úgy áll ez a dolog. Kétségtelen, vannak elrettentő példák, osztályidegeneknél elnéző a bíróság. De áll ennek az ellenkezője is. Azt hiszem, Kiss elvtárs, nem tudom, hogy úgy gondolta, vagy nem úgy gondolta, ahogy én értelmezem, akkor elnézését kérem, de ha úgy gondolta, hogy a gazdasági téren elkövetett hibák ellenőrzése az ügyészeknek, meg a hasonló hatóságoknak a dolga, akkor az hiba lenne. Tudniillik vannak nekünk minisztereink, és azok vagy jók, vagy nem jók, vannak nekik apparátusaik, és az ellenőrzést tegyék a helyére, ahova való az a dolog. Tudniillik vannak emberek, a Kiss elvtárs ilyesmit emlege971