A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

KILIÁN JÓZSEF

53 elvtárs: Azt szeretném megkérdezni, hogy a beruházásokból hány százalék jut az építési beruházásra és mennyi az egyébre? Ez nem szerepel az előterjesztésben. Miért nincs szó az előterjesztésben az anyagi ellátásról a tervet illetően? CZOTTNER SÁNDOR elvtárs: A melléklettel kapcsolatban van kérdésem: az 1960-as várható eredményeket már rögzítették? Mert ha igen, akkor nem stimmel a százalékos emelkedés 1960-hoz viszonyítva. Hogy került ide, hogy a nitrogénműtrágya termelés 336 ezer tonna lesz, amikor a minisztérium és a Tervhivatal között megegyezés van, hogy 320 ezer tonnát termelünk? KOSSÁ ISTVÁN elvtárs: Úgy tudom, hogy a Politikai Bizottságnak határozata van a közületi fogyasztás csökkentésére.

54 Miért vannak akkor itt ezek a számok a tervben, amely szerint a közületi fogyasztás nagyobb mértékben nő 1961-ben, mint a lakosság fogyasztása? KISS KÁROLY elvtárs: Megkérem Friss elvtársat, válaszoljon a kérdésekre. FRISS ISTVÁN elvtárs: Amennyire válaszolni tudok a kérdésekre. Sándor elvtárs első kérdése arra vonatkozott, hogy van-e különbség - az egyik helyen az áll, hogy a munkások 22%-kal és az alkalmazottaké öt ezerrel nő, később aztán arról van szó, hogy a bérből és fizetésből élők száma 73 ezerrel. Sajnos azzal kell kezdenem, hogy mind a két szám nagyobb mértékben fog nőni, a termelés jelenlegi állapota szerint ezek a számok egy kicsit túlhaladottak. Ami szintén arra mutat, hogy nagyon kell vigyáznunk ezekkel a létszámkérdésekkel. A különbség elsősorban abból adódik, hogy az úgynevezett költségvetési létszám, amelyekben benne van pl. a pedagógusok létszámnövekedése, az egészségügyi alkalmazottak létszámnövekedése is stb. Ez maga 13 500-zal nő. A belkereskedelmi dolgozók száma közel 6000-rel, a közlekedés dolgozóinak a száma több mint 8000-rel stb. Nő az építőipari dolgozók száma, a mezőgazdaságiaké — tehát a bérből és fizetésből élők száma a mezőgazdaságban —, a SZÖVOSZ-nál, a külkereskedelemnél, lakás és kommunális vonalon, pénzintézeteknél és társadalmi szervezeteknél. A szocialista iparnál is — mint említettem — valamivel több lesz, a szövegben említett 27 ezer helyett mintegy 30 ezer a növekedés, mert a 27 ezres számban nincsenek benne az ipari tanulók és a fiatal munkások, és valamivel a helyi ipar és az OKISZ alkalmazottainak a száma is. Ami a bauxit tervezett csökkentését illeti, most már úgy áll a dolog, hogy nem fog csökkenni a bauxittermelés, a csökkenés azért volt tervezve, mert Csehszlovákia valamivel csökkentette a behozatali igényeit. És ha már az eddig szóba került két számnál megemlítettem, hogy a számok tulajdonképpen már nem is egészen azonosak a mellékletben lévő számokkal, akkor mindjárt hozzáteszem — és ez a Czottner elvtárs kérdésére válaszol —, hogy ezek a számok egyáltalában nem kötelező számok, és nem azt a célt szolgálják, hogy most — azzal, hogy a Központi Bizottság a javaslatot elfogadja-— ezzel törvényerőre emelkedjenek. Az is nyilvánvaló, hogy sokkal kevesebb számot terjesztettünk be, mint amennyi a minisztertanácsi előterjesztésben szerepelni fog, és hogy ezeket nem tesszük vita tárgyává, ezek a számok tájékoztatásul szolgálnak, és természetesen a Tervhivatal és a minisztériumok között vagy a Minisztertanács előtt vitathatók. Háy elvtárs első kérdésére nem tudunk másképpen, mint a második ötéves tervvel feleim, a termelés emelkedésének az ütemére vonatkozólag. A termelékenység emelkedésénél pillanatnyilag az a helyzet, hogy sajnos valami nagyon 959