A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

ban előreláthatólag 48 és fél százalékát fogjuk a termelésnek felvásárolni. 1955ben a begyűjtés időszaka alatt a tanácsi szektor márciusi állományából 20,6%-ot vásároltunk fel, 1959-ben 30 és felet, 1960-ban 34%-ot. Az egy tehénre eső tejfelvásárlásunk 1955-ben 500 liter volt, 1959-ben 636 liter, 1960-ban 675 liter. Ugyanakkor a konzerv- és cukoriparunk fejlődése óta a legnagyobb, vagy történelmének a legnagyobb kampányát bonyolítja le. Véleményem szerint ezek a számok mutatják egyrészt, hogy felvásárlási módszerünk a megváltozott körülmények között is megfelelő eszköz az állami szükségletek biztosítására, természetesen a megváltozott körülményekhez alkalmazkodó módszerbeli változtatásokkal. Egyben azonban azt is bizonyítja, hogy az árutermelésben a termelőszövetkezetek termelése jelentősen növekedett, az állam felé történő értékesítésük lényegesen jobb az egyéni gazdaságoknál, s ez a tény is megfelelően alátámasztja Kádár elvtárs álláspontját. A mezőgazdasági termelésben és felvásárlásban bekövetkezett tervvel szembeni kiesés igen komoly mértékben kihatott nemcsak a fogyasztás mennyiségi kielégítésére, szabadpiaci árak alakulására, de külkereskedelmi mérlegünkre, számottevő kenyérgabona-, hús- és zsírimportot kellett lebonyolítani, s előreláthatóan kell 1961-ben is. Ugyanakkor mezőgazdasági kiviteli előirányzatunkat sem tudtuk teljesíteni. Az eddigi számítások azt mutatják, hogy 1961-ben a mezőgazdasági export- és importszaldó tovább fog romlani. Ez elsősorban az állattenyésztésben állat és állati termékek felvásárlásában jelentkező lemaradásnak a következménye. Nem tudtuk megakadályozni az állatállomány csökkenését, s meghozott intézkedéseink az állatállomány és a felvásárlás növelésére nem kielégítően lettek végrehajtva, sőt az intézkedések végrehajtása most sem megy Az 1960. évi várható sertésfelvásárlás valamivel a tavalyi szint alatt alakult, mintegy 94%-a a tervnek. Hat megye kivételével a sertésfelvásárlás a tavalyi szint alatt van. A sertéstenyésztés fejlesztése, az állomány növelése érdekében tett intézkedésekkel bizonyos eredményeket értünk el a kocaállomány terén, azonban a jövő évi szükségletek biztosítása rendkívül rossz képet mutat, rosszabbat, mint tavaly Tavaly október 22-ig ez évi lejáratra lekötöttünk 406 ezer darab sertést. Ebből 265 ezer darabot a termelőszövetkezeteknél, 150 ezer darabot háztáji és egyéni gazdaságoknál. Az idén jövő évi lejáratra a szerződéseket egy hónappal előbb kezdtük kötni, 290 ezer darab sertést, ebből 262 ezret a tsz-éknél, 28 ezer darabot a háztáji és egyéni gazdaságoknál. Tehát az összes kötésből mintegy tíz százalékot. Ugyanakkor a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a sertésállomány 87%-a a háztáji és egyéni gazdaságokban van. A jövő év első negyedére történő kötés csak 43%-a annak, amit tavaly az idei első negyedévre kötöttünk. Csak Vas és Veszprém megye haladta túl az idei első negyedéves szintet. A számokból az állapítható meg, hogy nemcsak a háztáji és egyem gazdaságok kötése alacsony, de a termelőszövetkezeteké is, s lényegesen nagyobb területen, nagyobb állománnyal rendelkeznek, mint tavaly. Például tíz megyében, Szolnok, Somogy, Békés, Komárom, Heves, Hajdú, Győr, Fejér, Csongrád, Baranya megyékben a termelőszövetkezetek első negyedévi kötése lényegesen a tavalyi alatt van. Ezek a számok azt mutatják, hogy a fejlesztésben eddig elért eredmények nem realizálódnak a hízott sertés termelés területén, s nem valósulnak meg a háztáji gazdaságok sertés árutermelésének növelésére vonatkozó intézkedések. A negatív jelenségeknek alapvető oka az, hogy az átszervezés következtében a takarmánytermelés és az állatállomány polarizálódott, a háztáji gazdaságoknál 799