A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

mi vagyunk előtérben, ha nem, akkor Klaukó

52 elvtársék. A homoknak van egy nagy előnye a kötött földekkel szemben. Mégpedig az, hogy időben rá lehet menni. S mielőtt bejönne az aszály, addigra a zöldséget letermelhetem, és megvan holdanként a nyolc-tízezer forint termelési érték. Tessék, akkor versenyezzen a fekete földdel. Ezek népgazdasági szempontok, amelyeket valakinek vizsgálnia kellene. Ebben segítenie kellene. Amit a bolgárok megcsinálnak, azt a viccet mi is meg tudnánk csinálni. Nem kell hozzá más, csak ablak, és időben előnevelni a palántákat. És nekünk még csak nem is kell 100-200 km-re vinni az árut, mint nekik. Sok ember úgy jár, mint a papagáj. Nem tudja, hogy mi a helyzet. Nem tudják, hogy mennyit kell termelni. Idővel, valaki a termelési év elején megmondaná, hogy mit termeljenek, miből mennyit. Ez azonban nem történik meg. Szóval nem szabad a homokot ezért sem elhanyagolni. És lehet itt olcsón szőlőt is telepíteni, meg lehet gépesíteni. De sajnos itt is illúzióban élnek. Az állami gazdaságoknak nagyon szép területeik vannak szőlőben is, de nagyon drága. Miért nem csináljuk meg az egyszerűbb formát? Ok dózerolnak,

53 10 ezer forint, betontámoszlopokra további 10 ezer forint. Ebből a 20 ezer forintból mi pontosan tudnánk telepíteni egy holdnyi szőlőt. És ne csináljunk speciális gépeket bizonyos fajtáknál, hanem vigyük be a szántóföldi traktorokat. Azért lehetetlen állapot, hogy Magyarországon most 7,50, nyolc forint a szőlő. És nem tudjuk az embereket szőlővel jóllakatni. És négy év múlva lehetne olyan szőlőnk, amelyik bőségesen terem. Az a véleményünk, hogy csinálunk azokban a községekben, ahol át fogjuk az egész községeket, szóval bevisszük a szőlőt is, [sic!] területileg is felosztjuk az egyéni művelést, premizálást alkalmazunk. És kell csinálnunk fejlesztési terveket is, mert a magyar szőlő-, gyümölcstermesztés tragikus helyzetbe kerül a közeljövőben. Aki járt Bulgáriában, az tudja, hogy a bolgárok nagyüzemileg szervezték be a területeiket. A Román Népköztársaságban ugyanazt csinálják. Elvtársak, hiába, a mi területeinknek egyharmada homokterület, országosan is. Erről valahogyan gondoskodni kell. Ha egyszer Bács megyében ez a tradíció, de nemcsak Bácsról beszélek, hanem Pestről, Csongrádról, Szolnok egy részéről is. Ha ilyen lehetőségünk van, akkor ezzel érjünk, mert ez a mi adottságunk. Emellett egyetértünk a többi javaslattal, hogy csináljunk szakcsoportokat. Egyetértünk azzal is és magunk is törekszünk arra, hogy minél több paraszti erőforrás csapódjék le. [sic!] Persze csodát várni ezektől a szakcsoportoktól nem lehet, de kidolgozható a szakcsoportnak egy olyan formája, amikor inkább kialakul a nagyüzemi jelleg, és bizonyos beruházásokat is csinálnak. Mi megtennénk a magunk javaslatát, hogy [a] jelenlegi 5-ös tvr-t módosítsuk.

54 Olyasmiben, hogy legyen jogi személy a szakcsoport. Lehetetlen dolog, hogy most, amikor telepíteni kell öt-tíz hold szőlőt, akkor azt szét kell nyírni 53 felé, mert ez így kerül tulajdonviszonyba. Azután bizonyos támogatást adjunk meg nekik. Próbaképpen legalább adjunk traktort is, hogy nagyüzemesíthessünk. Azután ki kell alakítani a fejlesztési tervet is. Ragaszkodnunk kell ahhoz is, hogy erőnkhöz mérten új telepítéseket is hozzanak létre. És amit lényegesnek tartok, hogy határrészek alakuljanak át szakcsoportokká. Ne úgy, mint most, hogy van ugyan 100 hold is egy szakcsoportban, de a határrész 25 területén. Ebből nagyüzem soha nem lesz. Vannak ilyen problémák, amelyeket rendezni kell. Ez esetben lényegében az történhet, szakcsoportnak hívjuk ugyan, de megvalósul az a nagyüzemesítés, amely megvalósul a mezőgazdasági 797