A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

pártszervezeteknél — beleértve a területi pártbizottságot is — bizonyos fokú bátortalanság és bizonytalanság. Dacára annak, hogy van már párthatározat, amely ezt a kérdést tisztázta egyértelműen. Mégis van ilyen probléma. Jelentkezik a pártaktíváknál még mindig az a régi, egyoldalú mennyiségi szemlélet, nagyon nehéz ezt kiverni a fejekből. Jelentkezik az a nehézség, hogy a felajánlásoknak valamiféle régi formáját, kimondom a szót is, ilyen bürokratikus formáját, kevergetik új vonásokkal. Jelentkezik egy olyan nehézség a pártszervezeteknél, amelyet nagyon fontosnak tartok itt most a munkaverseny beindításánál. Mivel kimondja a párthatározat

83 — és ez helyes is —, hogy elsősorban a munkaversenyt a minőségi mutatók irányába kell majd irányítani, ezt viszont nem lehet megtenni anélkül, hogy mi megfelelő jó kapcsolatot azokkal az emberekkel ne építsünk ki, akik kulcsemberek, a műszakiakról van szó. Elvtársak, az a helyzet — kimondta ezt már a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat is —, hogy a munkásosztály egy részénél, de a párttagok, sőt pártmunkások egy részénél is van értelmiségellenes hangulat. E vonatkozásban műszaki értelmiségellenes hangulat. Ha mi ezeket az embereket most nem nyugtatjuk meg a nagy munka előtt, és nem értetjük meg, hogy nekik fontos szerepük van a munkaversenyben, akkor nem fognak eléggé aktívan dolgozni ebben a kérdésben, és akkor csökkenni fog a várható eredmény Fontosnak tartom tehát, hogy most, a határozat végrehajtása előtt, annak során, mi tegyünk határozott lépéseket a műszaki értelmiségellenes hangulat leküzdésére. Szeretnék nemcsak a pártszervezetekkel kapcsolatban, hanem más szervekre vonatkozó megállapításokat is tenni, mely még akadályként jelentkezik, [sic!] A szakszervezetről. Egyetértek Kiss Dezső elvtársnak azzal a megállapításával, hogy jó volna elérni most, a nagy munkaverseny során, hogy végre az egész szakszervezeti apparátus, üzemekben és fönt is, végre vegye kezébe az egész munkaverseny irányítását. Török elvtárs olyasmiket mondott felszólalásában, a verseny jól elő van készítve stb., lehet, hogy a SZOT-ban és a Vasas Szakszervezet Központi Bizottságában, de nincs ez így lent az üzemekben, elvtársak. Bizony a szakszervezet még nem eléggé aktívan dolgozik a munkaverseny szervezése, irányítása tekintetében. Ott is hasonlóképpen megvannak, sőt erőteljesebben jelentkeznek azok a vonások, mint amiket korábban a pártszervezet munkájában említettem. Véleményem szerint nagyon nagy gondot kellene a szakszervezetnek arra fordítani, hogy leküzdjünk egy helytelen szemléletet az üzemi bizottságok munkájában. Éppen együtt ültünk múlt héten Török elvtárssal egy ülésen, ahol szerepeltek ilyen kérdések napirenden. De nemcsak arról az egy gyárról van olyan tapasztalatunk, hanem máshonnan is, hogy az ún. érdekvédelmi munka, amit a szakszervezeti bizottságok folytatnak és dolgoznak, ezek nagyon leszűkülnek, [sic!] Én nem azt kifogásolom, hogy a szakszervezeti bizottságok ezzel aktívan foglalkoznak, jól teszik, mert korábban elhanyagolták, de azt már hibásnak tartom, hogy pl. a munkaverseny szervezése [sic!], vagy a termelés fellendítéséért folyó harcot nem tartják érdekvédelmi feladatnak. Ez is érdekvédelmi feladat, mégpedig a javából. Mert következményeiben, perspektívájában a munkások jólétének, felemelkedésének az útját jelenti. És ezért megítélésem szerint a szakszervezet fontos feladata, hogy az érdekvédelmi feladatok el nem hanyagolása mellett nagyobb figyelmet fordítson a termelői munka egész problémáira [sic!] és a munkások osztályöntudatának növelésére. 63