A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

vállalatra, amelyik helyi igényt elégít ki, a lakosság közvetlen ellátásával függ össze, hanem olyan üzemekre, olyan tanácsi vállalatokra, amelyek országos igényekre dolgoznak. Ezeket a vállalatokat helyes volna, ha megkapnánk, és pár éven belül - figyelemmel arra, és kiindulva a Központi Bizottság mai ülésének anyagából, a vegyipari gépgyártásból, az Építésügyi Minisztérium részére szükséges gépek és szerelvények biztosításából, a mezőgazdasági gépalkatrészek biztosításából, és még egy sor olyan gondunk van, amit egyelőre nagyon nehéznek látok megoldani. Úgy gondolom, a helyi munkaerő-szükséglet is biztosítva volna ezekből a vidéki vállalatokból vagy falvakból, és egyben az illető falu vagy város jelentős üzemmel rendelkezne belátható időn belül korszerű, modernül felszerelt üzemmel. Végül szeretnék utalni Fock elvtárs kritikájára, amikor Fock elvtárs azt mondotta, a szakosítás területén nem megyünk elég határozottan előre. Nem teszünk meg mindent annak érdekében, hogy olyan gyártmányok termelését, amelyek a népgazdaság szempontjából nem fontosak, ezeket a gyártmányokat minél előbb leállítsuk. En ezzel a bírálattal egyetértek, annak dacára, hogy tényleg ezen a területen vannak bizonyos eredmények, amely összefügg a KGST munkájával, és összefügg azzal a kezdeményezéssel is, amelyet különböző kétoldalú tárgyalások útján eddig tudtunk biztosítani. Az eredményt magam részéről sem tartom kielégítőnek, és éppen ezért bejelenthetem, hogy a mezőgépiparnak a felülvizsgálása most folyik, mert egyáltalán nem kívánatos a mi számunkra, hogy kis mennyiségben, kis szériákban ilyen sokféle gépet és berendezést gyártson a mi népköztársaságunk, ahány félét ma gyártunk. És természetes, ez megint összefügg azzal, hogy ennek az import részét, amiről leállunk, azt biztosítani kell, és ez egyben az ötéves tervnek is egyik fontos feladata, hogy másból többet kell termelnünk, és ebből kell, a többlettermelésből fedezni a felmerült importszükségleteket. De sorolhatnám tovább azokat az iparágakat, ahol nagyon határozottan nyúlunk a specializáció, illetve a szakosítás megállapításához, és meggyőződésem, hogy ezen a területen is az elkövetkezendő években, a KGST, a baráti országok segítségével, jelentős eredményeket fogunk elérni. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Kedves elvtársak! A beterjesztett javaslatokkal és az előadói beszéddel egyetértek. Én azt ajánlanám a Központi Bizottságnak, hogy a határozatában és az ülésről kiadott közleményben

23 is talán azzal kellene ezt a napirendi pontot bevezetni, hogy a Központi Bizottság meghallgatta a tervmunkálatokról szóló tájékoztatást, vagy annak fontosabb kérdéseit, és jóváhagyta a munka irányát. Ezzel összefüggésben tárgyalt három kiemelkedően fontos kérdést. Valami ilyesmi bevezetőt kellene adni a dolognak. Egy további javaslatom volna, hogy a Fock elvtárs előadói beszédét, mivel szerencsére le van írva, célszerűnek tartanám odaadni azoknak a gazdasági, minisztériumi vezetőknek, vagy főigazgatóságok vezetőinek, akik nem vesznek részt a tárgyaláson, mert az előadásnak az általános tervezésre vonatkozó része hasznos mindegyik elvtársnak. Egyszerűen olvassák át, és gondolkozzanak, hogy abból mi adódik a saját területükre. Egyébként én is olyan dolgokkal szeretnék foglalkozni, ami ebbe a témakörbe tartozik, nem ezzel a három külön kérdéssel. Jelenleg a tervezés és a konkrét gazdasági munka középpontjában ez a két, egymástól időben nem független feladat áll. A megfelelő ötéves terv elkészítése és amit a kongresszuson is úgy fogalmaztunk meg, hogy megfelelő kiindulási alap megteremtése, ez most a központi kérdés. Ezzel összefüggésben kell vizsgálnunk a népgazdaság jelenleg mutatkozó 668