A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

rendszer bevezetésével, aztán a szakközépiskolák kiépítésével, és ezért van nekünk olyan javaslatunk, hogy 1965-ig készüljenek el a tantermek, tananyagok, tankönyvek és így tovább, mert azokban a tankönyvekben már az iskolareform végrehajtása során szerzett tapasztalatoknak is érvényesülnie kell. Ezzel a kérdéssel nekünk nagyon komolyan kell foglalkozni, ezt tényleg másképp nem tudjuk megoldani. Se holnap reggelre, se egy hónap múlva, ehhez időre van szükség, amilyen mértékben az iskolarendszer ilyen tartalmi, szervezeti változásaival megyünk előre, ugyanolyan mértékben a pedagógiai, módszertani elveket is ki kell alakítani, és el kell készülniük az új tantermeknek, programoknak, tanrendeknek, tankönyveknek stb. És erre is van egy elgondolása a reformbizottságnak, hogy 1965-ig el kellene ezekkel — és el is fogunk talán — készülni. Friss elvtárs azt mondotta, hogy stabil tankönyveket adjunk kézbe. Persze arra kell törekedni, hogy stabil tankönyvek legyenek, de megmondom, a tankönyveknek a stabilitását is elsősorban az biztosítja, hogyha azok már bizonyos tapasztalati tényekre támaszkodnak. Nekünk ezt a kérdést így kell tekinteni. Ha a túlterhelésnél, meg a tananyagoknál tartunk - Friss elvtárs felvetette itt a nyelvtanítás kérdését is, hogy ennek a kérdésnek, a fontosságára való tekintettel, véleménye szerint szerepelnie kellene az irányelvekben. Azt gondolom, hogy amennyiben ilyen tantervi kérdések ebben az irányelvben nem szerepelnek, ilyen konkrét célkitűzésként, ezt a nyelvtanulás kérdését ide ne vegyük bele. Tájékoztatásul közölhetném az elvtársakkal, hogy a nyelvtanítás kérdését a reformbizottságban mi elég sokszor tárgyaltuk. És ennek a jelentőségét az egész bizottság hangsúlyozta. Egyetértett vele. Sőt, volt nekünk az irányelv-javaslatainkban korábban egy olyan pont, hogy nyelvtanításra specializált szakmai iskolákat is létesítsünk. A Politikai Bizottság ezzel a javaslatunkkal egyet is értett, csak éppen nem tartotta szükségesnek, hogy ez bekerüljön az irányelvekbe.

39 Ezt, azt hiszem, az irányelvektől függetlenül is lehet szervezni, és ezzel a Művelődésügyi Minisztérium foglalkozik is. Felvetődött itt a kettős váltás megszüntetésével kapcsolatban kitűzött határidőpont kérdése, ül. az ebből adódó feladatok. Én ezzel egyetértek, hogy ez így ne szerepeljen az irányelvekben. Ez olyan kérdés, hogy nem tartozik ahhoz, bármennyire is a reformterveink megvalósításának fontos feltétele a kellő számú tanterem biztosítása, de ez mégis olyan feladat, hogy ez elsősorban a költségvetéstől függ. Talán itt nem szükséges azt kimondani, hogy 75-ig. Meg kell nézni, hogy ha a lehetőségeink megengedik, akkor lehet, hogy előbb megcsináljuk. De nem tudom, hogy fog ez alakulni. A továbbképző iskolával kapcsolatban elhangzott megjegyzésekkel, elsősorban azzal a kérdéssel, amit Kádár elvtárs mondott, hogy milyen legyen ennek az iskolának a jellege és ennek megfelelően a neve. [sic!] Én helyeslem, hogy ezt is szerepeltessük az irányelvekben is. A kötelező szakmai gyakorlattal kapcsolatban tett megjegyzéseket szintén helyeslem. Azt szeretném csak itt megemlíteni, hogy ezzel kapcsolatban is felvetődött korábban bizonyos aggály, hogy ez korlátozását jelenti-e a munkásoknak, a dolgozóknak, munkavállalás szempontjából. Mi ezt a kérdést úgy tekintjük, hogy az egyetemi képzés szerves része. Amikor elvégezte az egyetemet, menjen el szakmai gyakorlatra. Majd aztán lehet arról szó, hogy hol folytatja a munkáját. Azzal a javaslattal, amely arra vonatkozott, hogy lehetőleg vidékre telepítsünk iskolákat, azzal nagyon egyet lehet érteni. Ezen a téren azt gondolom, hogy a Művelődésügyi Minisztérium nemcsak az újonnan 626