A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

mezőgazdasági iskolára nézve különösen áll az, hogy nem érettségit, hanem valamilyen felvételi vizsgát kívánjunk meg, azért, mert az ide jelentkező gyakorlati szakember jól képzett ipari szakmunkás vagy mezőgazdasági szakember rendelkezhet annyi tudással, amennyi szakterületén a magasabbfokú specialitás elsajátításához szükséges. A javaslatnak arra a pontjára, amely szerint a kettős váltás mértékét 1975-ig meg kellene szüntetni, Veress elvtárs tette szóvá, [sic!] Mi nem gondolunk arra, hogy ezt mindenféleképpen erőltessük, akár a lakásépítés terhére is, még az iskolai anyagi gondok vonatkozásában sem mondhatjuk azt, hogy ez az első, amit mindenféleképpen ki kell erőltetnünk. Ez néhány helyen, különösen az ipari területeken: Miskolcon, Budapesten hallatlanul égető dolog, mert már nem kettős váltás, hanem hármas váltás van, és rosszabbodni fog a helyzet a következő években. De országos méretekben mi úgy gondoltuk, hogy kívánatos volna, ha 1975-ig meg tudnánk oldani. Az előterjesztés megfogalmazásáig, közrebocsájtásáig talán megállapítható, hogy ezt a dátumot közölhetjük benne, vagy sem. Ami az internátusi rendszer felvételét

36 illeti a javaslatban, ennek nagyon örülök, azzal is egyetértünk, hogy ezt határidővel közöljük. Erre nem tudhatunk megközelítően pontos számot sem adni, viszont nagyon fontosnak találnánk — nem az előterjesztés, hanem a valóság problémája, a gyakorlati munka problémája — a napközi fejlesztését, létszámát illetően olyan vonatkozásokban is, amit itt Veres elvtárs említett, hogy a gyerekek számára hosszabb ideig és jobb feltételeket nyújtó, foglalkoztató legyen. Ez fontos lenne. Elvtársak:, megemlítenék egy olyan problémát, hogy a középiskolák iránti érdeklődés azonnali gondokat és költségeket jelent nekünk, ebben az évben már. Ez sem az előterjesztés kérdése, de engedjék meg, hogyha már szónál vagyok, ezt is elmondjam. Az általános iskola nyolc osztályát 106 ezer gyermek végezte el, egyébként mindnyájunk előtt ismert, hogy a következő években ez a szám rohamosan nőni fog. A 106 ezer gyerekből jelentkezett továbbtanulásra 57 ezer. Felvenni tudtak technikumok és gimnáziumok összesen: 41 ezer néhányszáz gyereket. Az következett ebből, hogy helyenként jó előmenetelű paraszt- és munkásgyermekek is szorultak ki még általános gimnáziumokból is. Az pedig tömegesen van, elsősorban Miskolcon, Szegeden és még néhány helyen, hogy kiszorulnak a középiskolákból kitűnően végzett kispolgári, alkalmazotti és értelmiségi gyerekek. Az elvtársak úgy hívták fel erre a figyelmünket, mint amely politikai problémává válik, a párt politikáját veszélyezteti azon a területen, abban az értelemben, hogy mi a lojálisán viselkedő és dolgozó értelmiségiek, alkalmazottak gyerekei számára az előmenetelt meg akarjuk adni, és most vannak ilyenek, és ismétlem, hogy ezek nem országos méretűén, hanem kivételesen egyes helyeken, de a következő években nagymértékűvé válhat, ahol nem tudják felvenni még az ilyeneket sem. Itt mondhatjuk — és már a jövő évre, a következő iskolaévre gondolok, fogom is tanácsolni —, hogy egyes helyeken, ahol ilyen szűkösek a felvételi lehetőségek, ajánlják fel alkalmazotti és értelmiségi gyerekeknek a más városokban levő, de még nem teljesen betelt középiskolákat. De azért azt látni kell, elvtársak, hogy itt nem a nagypénztárcájú emberekről van szó. Nem, hanem sok-sok pedagógus gyerekéről és más olyan értelmiségi gyerekekről, akiket, ha a diákotthonokban elhelyezni nem tudjuk, még nagyobb a baj, a gyerekeiket nem tudják kiadni a házból, akkor gyerekeiket nem tudják középiskolába járatni. Mi olyan megoldásokon gondolko611