A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

a technikumokban — most a gimnáziumokból levehetünk egy részt — 103 ezer fiatal tanul az 1959-60-as tanévben és 41 ezer a technikumokban. Ez csak a nappali oktatás. Mondjuk, hogy a gimnáziumok nem mindegyikéből lesz szakgimnázium. Az esti és a levelező oktatásról nem kívánok beszélni, mert ebben olyanok vesznek részt, akik evvel a megfelelő üzemi gyakorlattal, szakmai ismerettel már munkájuk során feltételezhetően rendelkeznek. Ha mégis azt veszem, hogy itt 100-120 ezer fiatalnak az üzemhez való kapcsolásáról van szó, és hozzáveszem, kb. 320-330 tanintézetről van szó, ha ehhez hozzáveszem, hogy jelenleg az 500 létszámon felüli üzemeink száma kb. 380 az országban, meg a területi elhelyezkedését is, akkor mindezek arra figyelmeztetnek, hogy egy kicsit csínján kell ezzel a kijelentéssel és fogalmazással bánni, mert roppant bonyolult személyi és anyagi feltételeket megkívánó feladatról van szó, és én azt hiszem, érdemes erről valamivel többet beszélni, hogy a vita ne legyen meddő e kérdésben sem. Egy másik kérdés, elvtársak. Az anyagi része a dolgoknak. Itt nincs melléklet, és talán itt az elvek során nem is kell erről bővebben beszélni, mert tényleg az elveket kell megvitatni, de azt hiszem, hogy egy utalás a határozatban arra nem árt, hogy a Tervhivatal ezt a kérdést vizsgálja meg, mert itt lényegében a bevezetés üteméről van szó. És a bevezetés üteméről viszont már az anyagban beszélünk. Az előzetes anyagok során a második ötéves terven túl egy ilyen 500 millió forintos plusz igény van, lehet, hogy ez kevesebb lesz 100-150 millióval, de az igény alapjában építési jellegű. Úgy gondolom, a határozat egyik pontjában erre is utalni lenne szükséges, ezt meg kell vizsgálni az ütemmel kapcsolatban. Még egy kis kérdést szeretnék megemlíteni. Méltánytalannak tartják sokan azt, hogy míg az általános gimnáziumokból a gyerekek rögtön egyetemre kerülnek, főiskolára kerülnek, addig a szakgimnáziumokból csak bizonyos üzemi gyakorlat végeztével, egy vagy két év után kerülhetnek az egyetemre. Legalábbis az anyagból ez tűnik ki. összefoglalva, elvtársak: az a javaslatom, hogy a szakgimnáziumoknál a KB ne szűkítse a dolgokat, hogy a szakgimnáziumok csak szakmunkásképzést szolgálnak, és ne is legyen ilyen külön vizsga a négy évfolyam elvégzése után, hanem az érettségi tárgyak komoly mértékben ipari szakismeretekre vonatkozzanak, ebből az ismeretkörből származzanak. Enyhítsük itt a fogalmazásban az üzemekkel való kapcsolat kérdését, kicsit tegyük talán általánosabbá, és legyen egy olyan határozat, hogy az Országos Tervhivatal vizsgálja meg az ütemterveket, a beruházási lehetőségeket, a második ötéves tervre vonatkozóan. FEHÉR LAJOS elvtárs: Felszólalásra következik Veres József elvtárs, utána Kádár János elvtárs kér szót. VERES JÓZSEF elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! A magam részéről az előterjesztéssel, valamint Kállai elvtárs által előadottakkal teljes egészében egyetértek, azaz helyesbítek, néhány részletkérdéshez kívánok csak hozzászólni. 0römmel üdvözlöm ezt az előterjesztést, amivel egyik jelentős lépést látom és látjuk itt Budapesten, és azt hiszem mindenütt, afelé, hogy a szocialista embertípus nevelését szorosabban, gyorsabb ütemben vegyük kézbe. Amihez én hozzá akarok szólni, az egyik ilyen anyagi vonatkozású részletkérdés. Az előterjesztés egyik helyen, a 3. oldalon, azt írja elő, hogy 1975-ig teljesen szüntessük meg iskoláinkban a kettős váltást. Tudvalevő dolog, hogy jelentős mértékben, főképp az általános iskolákban kettős váltás van és helyenként hármas váltás is. Budapesten nem annyira, mint inkább vidéki viszonylatokban. Azt is 579