A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

Az iskolai reformjavaslatunk nagy gonddal foglalkozik a felnőttoktatással, az iskolák levelező és esti tagozatai munkájának megjavításával. Az esti és levelező tagozatok az iskolai oktatás szerves részei. Eddig sajnos nem volt az; másodrendű dolognak tekintették, ami abban is kifejezésre jutott, hogy az egyetemek esti tagozatait megszüntették, a levelező tagozatok munkáját elsorvasztották. A reformmunkálatokkal párhuzamosan a Politikai Bizottság és a Minisztertanács foglalkozott a levelezőtagozatok problémáival, és egy sor intézkedést hozott az ott tanulók munkájának megkönnyítésére.

11 A jelenlegi reformterv az esti és levelező oktatás továbbfejlesztését, kiszélesítését, minden iskolatípus melletti megszervezését javasolja. A felnőttoktatás az iskolareformnak ugyanolyan fontos kérdése, mint az ifjúság nevelése. A felnőttoktatás jelentősége a jövőben tovább növekedik. A tudományok állandóan bővülnek, űj és új anyagrészekkel gazdagodnak. Az iskolai oktatás és az egyetemi képzés idejét azonban nem lehet vég nélkül növelni. A jelenlegi rendszer — amelyben nyolc év az alap- és négy év a középiskola időtartama, átlagban öt év az egyetemi oktatás ideje — véglegesnek tekinthető. Az egyetemeken e meghatározott idő alatt kell lefektetni a tudományok alapjait, a szakembereknek a továbbiakat a termelés megszakítása nélkül kell elsajátítani. A távolabbi jövőben kibontakozó kommunizmusban minden termelő egyben tanuló is lesz. Ehhez kell megnyitni a kapukat már most. A felnőttoktatás fontosságát nálunk két tényező különösen kiemeli. Az egyik: a munkásosztály és parasztság soraiból sok olyan elvtárs került a népgazdaság különböző területein funkcióba, akiknek régebben nem volt módjukban szakképzést szerezni. Ezek az elvtársak most tömegével tanulnak a felnőttoktatás különböző iskoláiban. Azoknak, akik még ezt nem tették meg, a jövőben szintén szakképesítést kell szerezniök. A második: egyetemeink felvételi létszámkerete — bár állandóan növekedik — mégis zárt szám, s nem ad lehetőséget arra, hogy minden jelentkezőt befogadjon. Sok arra rátermett fiatal is kimarad. Ezek számára is meg kell nyitni az esti és levelezőtagozatokon való tanulás lehetőségeit. Az általános és középiskolai felnőttoktatás számára speciális, a felnőttek életkorához igazodó tanterveket, tankönyveket és pedagógiai módszereket kell kidolgozni. Ha nem is ilyen mértékben, de hasonló jellegű intézkedéseket kell a reform során az egyetemek és főiskolák levelező tagozatainak munkájában is tenni. A szocialista kulturális forradalom egyik követelménye mindenütt az általános középfokú oktatás kötelezővé tétele. Ennek megvalósítására ma még nem értek meg a feltételek, ez egy későbbi szakasz konkrét feladata lesz. Javaslatunk szerint már most el kell kezdeni a feltételek megteremtését, s meg kell kezdeni azoknak az utaknak az építését, amelyek az általános középfokú oktatáshoz vezetnek. Első lépés ehhez: biztosítani azt, hogy minden iskolaköteles gyermek elvégezze az általános iskola 8. osztályát, s a felső tagozatban szakrendszerű oktatásban részesüljön. Jelenleg az iskolaköteles gyermekeknek 71,6%-a végzi el mind a nyolc osztályt, s 80%-a részesül szakrendszerű oktatásban. A nyolc osztály elvégzése érdekében a tankötelezettség korhatárát felemeltük 16 évre.

12 Az általános iskolát elvégzett, de tovább nem tanuló fiatalok számára továbbképző iskolákat hoztunk létre.

13 Ezek lépést jelentenek az általános tankötelezettség felemeléséhez és általánossá tételéhez. Az 1959/60-as iskolaévben 205 mezőgazdasági és 42 ipari jellegű továbbképző iskola működött 13 000 tanulóval. Ezek többsége olyan volt, aki nem végezte el a VIII. osztályt. Ez a 13 000 fő a továbbképző iskoláztatás számára számbavehető 564