A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)
12. JEGYZŐKÖNYV a Központi Bizottság 1960. június 10-i üléséről Jelen vannak: Központi Bizottság tagjai és póttagjai, Központi Bizottság osztályvezetői, Budapesti Pártbizottság titkárai, megyei pártbizottság titkárai, Trautmann Rezső, Molnár János, Kisházi Ödön elvtársak a mellékelt lista szerint. 1 Napirend: Javaslat oktatási rendszerünk továbbfejlesztésének irányelveire. Előadó: Kállai Gyula elvtárs. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Kedves elvtársak! A Központi Bizottság ülését megnyitom. A Központi Bizottság elfogadja a napirendet, átadom a szót Kállai elvtársnak. KÁLLAI GYULA elvtárs: Kedves elvtársak! Tisztelt Központi Bizottság! A Központi Bizottság mai ülésén a szocialista kulturális forradalom továbbfejlesztésének központi kérdéséről, az iskolarendszer megjavításának alapelveiről kell döntenünk. Az iskolarendszer reformjának igénye már 1958 nyarán, a párt művelődési politikája irányelveinek kidolgozásakor felmerült. 2 A Politikai Bizottság 1959 elején szűkebb pártbizottságot küldött ki az iskolai oktatás helyzetének felülvizsgálatára. 3 A reform alapelveit ez a bizottság kidolgozta. Ezeket az alapelveket a Minisztertanács megtárgyalta, és egy szélesebb, a társadalom különböző területein dolgozó szakembereket magában foglaló kormánybizottságot nevezett ki az irányelvek konkrét kidolgozására. Ez a kormánybizottság az iskolai és iskolán kívüli oktatás ágainak megfelelő számú albizottságot hozott létre. 4 A kormánybizottság az albizottságok által előkészített részanyagokat több ülésen megvitatta, s a viták alapján készítette el, s ismét a Politikai Bizottság elé terjesztette javaslatait. 5 A Politikai Bizottság javaslata tehát, amelyet most a Központi Bizottság elé terjesztettünk, a szűkebb pártbizottság, majd a szélesebb társadalmi jellegű kormánybizottság másféléves tevékenységének eredményéből született. Az iskolai oktatás rendszerének továbbfejlesztése megérett társadalmi szükségesség. A szocialista tábor többi országaiban is foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Ismeretes, hogy a Szovjetunióban nagy társadalmi előkészítés és vita után törvényt hoztak az iskolai reformról, 6 amely már a megvalósulás útján van. Csehszlovákiában, Bulgáriában és a Német Demokratikus Köztársaságban is törvények születtek az oktatás továbbfejlesztésére, és e törvények már ezekben az államokban is a megvalósítás szakaszában vannak. 7 A mi iskolareformunkat saját helyzetünk indokolja; de kidolgozásánál természetesen figyelembe vettük a baráti országok tapasztalatait. Ahhoz, hogy e nagy feladatot — amely az egész társadalom életére kihat, és kivétel nélkül érinti az ország minden egyes polgárát — helyesen oldjuk meg, mindenekelőtt világosan, tisztán és egységesen kell értelmezni azt. Ez fontos dolog, mert a reform indoklása körül eddig különböző téves és helytelen nézetek merültek fel a kormánybizottságban is. Eleinte sokan eltúlozták iskolai oktatá-