A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

vekhez. Most nehogy itt egy nagy huzavona legyen, hogy nekik kigyártanak egy csomó előregyártott elemet, hát ebből nem lehet nekünk megcsinálni azt a biharkeresztesit, viszont neki abban igaza van, hogy a biharkeresztesi munkára nem fognak nekünk gyártani előregyártott elemet. Azt mondtuk, hogy jó, inkább lemondunk az előregyártott elemről. A cementről nem kell lemondani, mert azt por alakban kapjuk, azt nem kell előregyártani, megelégszünk a cementtel, mindenről másról lemondtunk, csak azt kérjük, hogy ehhez járuljanak hozzá. Még így sem értett vele egyet. Azért vetem fel, hogy jó lenne tisztázni az ÉM-mel, nehogy majd a kivitelezésnél ilyen huzavona álljon elő, hogy ők ragaszkodnak, hogy márpedig nekünk ilyen elemeink vannak, ebből kell megcsinálni. Ez az egyik probléma, persze itt számításba kell azt is venni, hogy ezek az istállók, hogyha esetleg érvként felvetődik, hogy ezek most nem gépesíthetők, nem magtár-padlásosak. Az állatsűrűség véleményem szerint még olyan Hajdú megyében is, hogy egész biztos, hogy ezeket az istállókat akkor is, amikor mellé a magtár padlásokat is fel tudják építeni, kitűnően fogják felhasználni növendék istállóknak és juhhodályoknak, egyéb istállónak, 50 év múlva is szükség lesz rá, és az állatállomány ha nő, ezek nem válnak feleslegessé. Ez volt az egyik probléma, amit szerettem volna elmondani, azért, mert nem vagyok most már biztos benne, hogy ez teljesen el van rendezve. A másik, amit felvetek, beszélgettünk a szünetben egy kicsit Benkei elvtárssal. Látom, nekik is ilyesmiben fő a fejük, a homokos területekre kerül az ősszel a sor. Eddig, míg a fekete földnél voltunk az átszervezéssel, nagyjából azonos kaptafára ment a dolog, de most, mikor a homokos területek átszervezésére kerül sor, az egy egészen új dolog lesz. Itt nagyon sok mindent meg kell figyelni, egyrészt a termelési kultúra, ahol nagyon sok rozst termelnek, ott nem lehet ezzel a termelési kultúrával, elsősorban gépeink sincsenek a homokra. Azután hogyha át akarunk térni egy belterjesebb termesztésre, mit tudom én, málna, földieper, vagy mondjuk, ami mindjárt teremne, az külön probléma. Ha telepíteni akarunk, a telepítés külön probléma, szóval mi gondolkoztunk azon, hogy nálunk úgy néz ki, hogy a fekete föld nagy része át van szervezve, a nyáron megpróbáljuk, a magunk eszével és a szomszédokkal való együttműködéssel valami javaslat-félét kidolgozni, de azt gondolom, helyes lenne megnézni a homokos területeket, javasolnám azt, hogy ezzel is foglalkozzon a KB, azért, mert ősszel erre is sok helyen sor fog kerülni. A harmadik probléma, nem probléma ugyan, de felvetette a Putnoki elvtárs, én nem értek egyet a dolognak olyanféle fogalmazásával, ahogy a tanács munkájáról nyilatkozik. Tanácselnök vagyok - én azt hiszem, Putnoki elvtárs a hibás, hogy elsősorban ilyenfajta módszer alakult ki, az pedig, hogy a Minisztertanácson mikor foglalkoznak vele, hát legutóbb az Apró elvtárs foglalkozott vele, mégpedig igen súllyal, annak nem ez volt a címe, de valahogy olyan volt, mint ahogy Kádár elvtárs mondta a kongresszuson, hogyha végül jellemezni kellett volna, ez is egy mezőgazdasági kongresszus volt, és ennek nyomán, gondolom más megyében is, a mi megyénkben is összehívtuk a járási elnök, elnökhelyettes, vb-titkárokat, és ott is bizony ez meglehetősen mezőgazdasági kongresszus volt, és igyekeztünk nagyon jól megbeszélni, ami most sürgetően mezőgazdasági és tsz-megszilárdítási feladat. Erről viszont lehet beszélni, hogy a tanácsok is belefáradnak olykor-olykor, és létszámhiánnyal küszködnek a járásokban. Nem lehet csodálkozni, ha háromszorosára, négyszeresére emelkedett a tervterületük, ugyanazzal a létszámmal egyszerűen nem bírják átfogni. Itt nyilván sürgősen segíteni kell. 480