A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

anyaállatok többsége a termelőszövetkezetek közös birtokában lesz, és 1961-ben sem lesznek nehézségek a sertéshizlalásnál. Itt azonban mégis azt kell mondani, és kérem a Központi Bizottságtól, határozza meg még konkrétabban a közös és a háztáji viszonyát. Fehér elvtárs említette referátumában, hogy a háztáji kereten felül maradt állat szövetkezeti tulajdonban legyen. Az a véleményem, hogy ezt jól meg kellene gondolni, és nagyon részletesen ki kellene dolgozni a háztáji és a közös viszonyát, mert ez olyan kérdés — gondolom —, ezzel az állami szerveken túl a Titkárságnak is kellene foglalkoznia, mert ez nagyon komoly dolog. Én ezzel be is fejezem. Van egypár kérdés, összesen négy, amelyben véleményem szerint, ha egységesen döntünk, egységes lesz a gyakorlat: ez a háztáji-közös viszonya, a személyes érdekeltség, a termelőszövetkezetek gazdasági irányítása és az egyénileg dolgozó parasztok árutermelésének biztosítása. Ha ezekkel egyetértünk, akkor ebben az évben a kettős feladatot végre lehet hajtani, a még hátralévő 500 ezer család szervezésére a feltételeket meg lehet teremteni, és a mezőgazdaság további fejlődésének feltételeit is. PUTNOKI LÁSZLÓ elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Én Fehér elvtárs előterjesztésével egyetértek, és amiket Fehér elvtárs előadásában elmondott, azok a megállapítások vonatkoznak Heves megyére is. Nálunk egy helyen fordult elő nemkívánatos dolog, ahol durván megvertek egy parasztot a szervezés közben; a megyei pártbizottság a járási pártbizottsággal együtt olyan intézkedéseket tett, hogy kizárta az illetőt a pártból, és megfelelő felelősségre vonást alkalmazott.

71 A megyében a szervezés befejeződött, és jelenleg a megye szántóterületének 82%-a tartozik a szocialista szektorhoz. A megyei pártbizottság, amikor konzultálta a Politikai Bizottság egy tagjával, a Földművelésügyi Minisztérium egy tagjával, 60-65 ezer kat. holdban állapodtunk meg, most a befejezésnél 65 200 kat. holdat teljesítettünk. Szövetkezeteink a megyében, a mi tapasztalataink szerint, most nem állnak rosszul. A mostani felmérések alapján egy munkaegységre kb. 40-41 Ft-ot fogunk fizetni. A szövetkezetek az elmúlt évben saját erőből beruháztak 18-20 millió Ft-ot. Minden termelőszövetkezetben fizettünk földjáradékot, egy kh föld után 120 Ft-ot, kivéve kilenc termelőszövetkezetet, ahol állami tartalékföldeken gazdálkodnak. A termelőszövetkezetben nagy gondot fordítottunk a vetőmag, a takarmány és az abraktakarmány behozására, és szinte a szervezéssel egy időben, sőt már a nyár folyamán a pártbizottság nagy gondot fordított arra is, hogy a szálastakarmányt száz százalékig behozzuk. A vetőmagnak mintegy 87-90%-a van biztosítva. Legrosszabbul állunk az abraktakarmánnyal, ennek mintegy 42-45%-a van a termelőszövetkezeteknél. Jelenleg a megyében is azzal a problémával foglalkozunk, hogy mivel most a megye mezőgazdaságában uralkodóvá vált a szocialista nagyüzem, és a termelőszövetkezetbe tömörült parasztok valamiféle anyagi érdekeltségét próbáljuk kidolgozni. Ezzel kapcsolatban a megyei pártbizottság el is készítette a maga elgondolásait. Nálunk az a helyzet, hogy jelentős területet képez a termelőszövetkezetekben a szőlő, mintegy 10-13 ezer kat. hold zöldséges terület került a termelőszövetkezetbe, ami munkaigényes, és aminek a megmunkálása komoly problémákat okoz. Mi azonban a következőkből indultunk ki — ezt azért mondom itt el, mert nem biztos, hogy jó a mi okoskodásunk —, hogy az anyagi érdekeltség, a premizálási rendszer bevezetésével nem rúghatjuk fel a jövedelem elosztásának azt az alapelvét, amire az alapszabály utal, és amire a jövedelemelosztás elve a szövetkezetben épül. Ezért mi úgy határoztunk, hogy a termelőszövetkezetekbe 476