A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

ságból, hogy most már a termelőszövetkezetek nagyon sok gépet vásárolhatnak, mert ez gazdaságosabb, mintha a gépállomáson dolgoznak a gépek.

62 Az a kérésem az elvtárs felé, tolmácsolja a központnak, hogy nekünk sok gépet adjanak, mert nagyon nagy az igény. Szóval, elvtársak, ezt elősegítette sajnos a Népszabadság is, elősegítette a rádió is, mert a párt politikájával ellentétesen azt propagálta, hogy helyesebb és gazdaságosabb a tsz-ben a gép. Ezzel is vitatkozni kell annyiban, hogy ma még ez nem aktuális, mert mi ebben az évben tudunk adni 2 vagy 3000 - nem tudom biztosan hány db traktort a tsz-nek. Ezt biztosítjuk, de ha mi az igényeket felfokozzuk, jönnek az igénylések, nem tudjuk ezt kielégíteni, végül is ebből azt vonják le a parasztok, hogy: kérem, megígérték, a párt mondta, a Népszabadság mondta, a rádió mondta, maguk mondták, és most nem tudunk gépet vásárolni. És végeredményben nagyon komoly politikai kérdés keletkezik ilyesmiből. Azt gondolom, ilyen irányban a központi szervek, elsősorban a sajtó, rádió tevékenységét javítanunk kell, hogy azok ilyen részkérdésben is helyesen, a párt politikájának megfelelően foglaljanak állást. A másik dolog: a sajtóban, rádióban, televízióban népszerűsítik azt, hogy 6080 forintot osztanak munkaegységekre. Nagyon sok helyen kifogásolják ezt, joggal, elvtársak, joggal, mert az átlag nem 60 Ft, hanem csak 30 körül van. Joggal kifogásolják. Nem arról van szó, hogy nem lehet megírni, ha valahol 60 forintot adnak, de akkor magyarázzuk meg, hogy milyen mozgósítás eredménye ez a munka, hogy milyen konkrét terveket hajtottak végre a termelőszövetkezet tagjai és így tovább. Magyarázzuk meg, mi van amögött a 60 Ft mögött, mert így helytelen irányba befolyásoljuk a tsz-tagokat, és ez politikai kérdéssé válik. Zúgolódik egy csomó ember azért, mert azt mondja: kérem, ott lehet, nálunk nem lehet, micsoda dolog ez. És ez negatív irányba befolyásolja a termelőszövetkezet tagjait. Vagy így vagyunk ezzel a jövedelemelosztási rendszerrel. Véleményem szerint ezt túlkomplikálják egyesek Magyarországon, nálunk. Nem mintha ezzel nem kellene foglalkozni, mert ennek igenis befolyása van a termelésre, de véleményem szerint a több termelés az a kérdés, amiből ki kell indulnunk, és a többtermelés elősegítésének egyik része csak szerintem a jövedelemelosztási rendszer. És sokkal több időt és helyet kellene szentelni annak, hogy a többtermelés érdekében milyen új módszereket, formákat, tudományos módszereket alkalmazzunk, mint az, hogy mindenütt állandóan csak azt mondják, hogy meg fogjuk váltani a világot az új jövedelem-elosztási rendszerrel. Véleményen szerint ez nem így van, mert elsősorban többet kell termelni, és a többtermelést majd utána elosztjuk. Ez is igaz, hogy a többtermelés szempontjából a jövedelem-elosztási rendszernek jelentősége van. De véleményem szerint túlbecsüljük ezt a kérdést nálunk, és nagyon kevés helyet fordítunk a mi politikai propagandamunkánkban a többtermelésre. Még egy dolgot tapasztaltam ezzel kapcsolatban: mechanikusan megszabják egy járásban, hogy mi legyen a jövedelemelosztással, milyen legyen az. Mechanikusan. Az utóbbi hetekben nagyon sok járásban voltam, járási bizottsági tagokkal beszélgettem, és mindegyik azt mondta, hogy a mi járásunkban ilyen és ilyen jövedelem-elosztási rendszert vezetünk be. Nagyon egyetértek K. Nagy elvtárssal, hogy ennek van gazdasági feltétele, politikai feltétele, milyen szinten áll az a termelőszövetkezet, milyen tartalékokkal rendelkezik, mindez befolyásolja, hogy milyen rendszert lehet kialakítani. Ezért véleményem szerint ezt a mechanikus rendszert, ami ebben a kérdésben van, meg kell akadályozni. 460