A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

Befejezésül összegezve: a megszilárdítás eredményes elvégzése az idén is legfőbb feltételét jelenti a továbbhaladásnak a termelőszövetkezeti mozgalomban. Ezért ne sajnáljuk, hogy a hozzáértő legjobb erőket állítsuk be erre a feladatra. Az idén nagy előnyt jelent számunkra az átcsoportosításban, s ez kihat a megszilárdítás további menetére is, hogy egy hónappal előbb hagyjuk abba a tömeges szervezőmunkát, mint tavaly. S emiatt van időnk, hogy kapkodás nélkül, de szívós munkával, rendezzük sorainkat, biztosítsuk a jó vezetés, a munkaszervezet kialakítását a tsz-ekben. Van időnk arra, hogy a tavalyinál sokkal alaposabban felkészüljünk a tavaszi munkákra. Idejében meg kell pl. rendelni a hibrid-vetőmagot, biztosítani a burgonya vetőgumót, egyéb vetőmagvakat, a munkagépeket rendbe hozni. Az egyszerűbb építkezéseket már most el kell kezdeni. S ami rendkívül fontos: a legutóbbi nagy fagyok által elcsigázott őszi gabonavetéseken idejében végezzük el a kora tavaszi fejtrágyázást. A megszilárdítási munka nagyon bonyolult, folyamatos, állandó munka, most a tavalyinál is nagyobb feladat. Viszont igen nagy előnyt jelent számunkra az, hogy a termelőszövetkezetek, párt- és állami szervek a múlt évben tömegesen szereztek tapasztalatokat a megszilárdítási munka új módszereiről. Ha ezeket jól hasznosítjuk: ezt a nem kis feladatot is sikeresen megoldhatjuk, csakúgy mint a tavalyi esztendőben. K. NAGY SÁNDOR elvtárs: Kedves elvtársak! Tisztelt Központi Bizottság! A jelentéssel, a közleménnyel, valamint Fehér elvtárs beszámolójával kapcsolatban én egy témakörrel szeretnék foglalkozni, a megszilárdítás problémájával, azzal a kérdéssel, hogy hogyan lehet ez évben teljesíteni a kettős feladatot, azt a kettős célt, ami ki van tűzve a népgazdasági tervben előttünk, valamint az árutermelési tervet is hogyan lehet teljesíteni. A tavalyihoz hasonlítva kétségtelen, hogy egy sor kedvező körülmény is van, ami ebben az évben a fejlődés során felszínre került. Szerintem — és ezt tapasztalom kint is vidéken — a belépett parasztok elhatározottsága a közös munka megkezdésére sokkal jobb, mint tavaly volt. Ezt abban is tapasztaljuk, hogy a közös tevékenységre irányuló munka az szélesebb alapokon bontakozik ki, mint tavaly. Tavaly volt olyan, hogy a parasztok azért nem kezdték meg a közös munkát, mert azt hitték, hogy feloszlatják a tsz-t, és ők ezt akarták. Most ilyen nincs, most mindinkább megkezdik a közös tevékenységet, és ez mindinkább szélesebbé bontakozik. Ez az egyik ilyen kedvező feltétel. A másik az — szerintem is nagyon helyesen hangsúlyozta Fehér elvtárs —, hogy korábban állunk le, jobban fel vagyunk készülve, és szinte minden a helyén van. Tavaly ilyenkor még a 3004-es ment kifele, azután a 7-es ment kifelé [sic!], alapszabály nem volt,

44 meg ilyesmi, sok hibával küszködtünk. Ma, elvtársak, a tsz-mozgalom működésének összes elvei tisztázva vannak, és ezek alapján mehet a munka. Ez szintén nem volt meg, és ez nagyban elősegíti a munkát. Szerintem Tiszántúlon az is kedvező feltétel, hogy pl. Hajdúban csak 9-10 új termelőszövetkezet alakult, a döntő többsége a földnek és a tagoknak a régi tsz-be ment be, ahol megvan a szilárdság a vezetés szempontjából, megvan a pártszervezet, és így gyorsabban indul meg a munka és bontakozik ki, mint olyan helyen, ahol teljesen újonnan kell mindent kezdeni. Emellett nekem is az a véleményem, hogy ugyanakkor a munka nehezebb lesz, sokkal több erőfeszítést kíván, mint tavaly, hogy ezt a célt megvalósítsuk. Annál is inkább, mert tavalyról is húzódtak át gyenge tsz-ek erre az évre a tavaly alakultakból, mintegy négy-ötszáz tsz-ünk továbbra is csak 442