A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

egységekre, részben pedig az, hogy megtaláljuk a szocialista alapelveknek megfelelő különféle munkaszervezési, munkamérési és jövedelem-elosztási módszereket, amelyek a tsz-ekben a tagság közvetlen anyagi érdekeltségét fokozzák. Tehát jobban ösztönözzenek a minőségi munkára, jobban érdekeltté tegyék a tagot a munka végső céljában, a végtermékben, abban, hogy minél több mázsa kukoricát, burgonyát termeljen meg egységnyi területen, minél több liter tejet fejjen ki a tehenektől stb. Ennek különféle módszereiről részleteiben most nem kívánok szólni. Az erre vonatkozó javaslat jövő héten kerül a Politikai Bizottság elé megtárgyalásra.

39 A mai új helyzetünkben, amikor a mezőgazdasági áru zömét most már a termelőszövetkezetektől kell kapnunk, számunkra még kevésbé sem lehet közömbös, hogy a belterjes, kapás kultúrákban minőségi munkát végeznek-e a tagok, vagy — mint mondani szokták — „zöldre feketét húznak" egyes helyeken. S az idén nem szabad még egyszer megtörténnie annak, ami tavaly, hogy az országban — elsősorban a munkafegyelem hiánya miatt — mintegy 40 ezer hold kukorica kapálatlan maradt, vagy egyszer kapálták meg a tsz-ek egy részében. Éppen ezért elérkezett az ideje, hogy ezeket az új szervezési és elosztási módszereket széles körben elterjesszük a családtagok jobb bevonása, a belterjesebb kultúrák jobb megművelése érdekében! A termeléssel kapcsolatban pár szót kell szólnom a kukoricáról és burgonyáról is. A tervkészítés eddigi adatai szerint a tsz-ek jelentős része ugyanis kevesebb kukoricát és kevesebb burgonyát akar termelni, mint tavaly. Pedig mindkettőből a tavalyihoz képest növelni kell a vetésterületet. A burgonya-vetésterület növelése elsősorban vetőgumó kérdése. Azt kell szorgalmazni, hogy a tagok behozzák a vetőgumót: akár úgy, hogy annak árát készpénzben megfizetik neki, akár úgy, hogy a behozott vetőgumónak megfelelő mennyiséget adnak neki vissza természetben az új termésből. A burgonyatermelés feladatainál külön ki kell emelni Szabolcs és Somogy megyéket. Elsősorban rajtuk áll vagy bukik jövő évi burgonyaellátásunk! Bonyolultabb kérdés a kukorica vetésterülete. Tavaly a tsz-ekben a kukorica vetésterülete országos átlagban a háztájival és silóval együtt 25% volt. Ugyanakkor az országos átlag ennél magasabb: 27% volt. Az idén országos átlagban el kell érniük a tsz-eknek is a 27-28%-ot. Ezzel kapcsolatban szeretnék külön szólni a „30 mázsás mozgalom" kiterjesztéséről.

40 Ennek támogatására a kormány közel 50 ezer vagon műtrágyát biztosított, kat. holdanként 3 mázsa nagyadagú műtrágyát. Amelyik tsz ezt igénybe kívánja venni, egy mázsa műtrágya fejében le kell szerződnie másfél mázsa szemeskukorica eladására az államnak az új termésből. A „30 mázsás mozgalomnak" több célja van. Először is az idén már tömegesen kellene elérni többmázsás fölényt a tsz-ekben ennél a nagyon fontos takarmánynövényünknél az eddigi nagyon sovány fél- vagy egymázsás „fölénnyel" szemben. Másodszor: a nagyobb kukoricatermés növeli a tsz takarmánybázisát. Harmadszor: a szerződés útján, műtrágya ellenében, mintegy 7 ezer vagon kukoricát kívánunk felvásárolni a tsz-ektől, ami egyáltalán nem utolsó dolog. Különösen ha tudjuk, hogy tavaly egész éven át még 5 ezer vagon kukoricát sem tudtunk az egész országban felvásárolni. Tehát érdemes e hétezer vagon kukorica után futnunk, amelyet különösebb nehézségek nélkül, gazdasági eszközök útján kapunk meg a tsz-ektől! De mi a helyzet jelenleg a „30 mázsás mozgalomban"? Az, hogy — mint mondani szokták — a mozgalom megy előre, csak a szerződés nem. Február 6-ig a hétezer vagon kukoricának kb. 20%-át kötötték le szerződéssel. A tsz-ek ugyan 439