A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

FEHÉR LAJOS elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! A Politikai Bizottság örömmel jelentheti a Központi Bizottságnak, hogy a múlt év október 22-i határozatot sikerült eredményesen végrehajtani: az azóta eltelt időszakban sikerült a falu szocialista átalakításában újabb jelentős lépést tennünk előre. Ennek során — február 7-i állapot szerint — a tsz-ekbe újabb 380 ezer parasztember lépett be november dereka óta, több mint 2,1 millió kh földdel, ezen belül 1,8 millió hold szántóval. Velük együtt ma Magyarországon 4600 tsz-ben 870 ezer szövetkezeti gazda, 6,5 millió kh földön folytat, illetve kezdi meg a nagyüzemi szocialista földművelést. A mostani téli fejlődés eredményeként a mezőgazdaság szocialista szektora, tehát az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szántóterülete együttvéve elérte az ország szántóterületének kereken 70%-át. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy a szocialista szektor túlsúlyba került a mezőgazdaságban, amelynek következtében új helyzet állott elő a magyar mezőgazdaság fejlődésében. Újabb száz- és százezer dolgozó parasztnak a szövetkezeti gazdálkodás útjára, a szocializmus útjára való áttérésével tovább erősödött a népi hatalom, a munkás-paraszt szövetség, Népköztársaságunk alapja. A téli örvendetes fejlődés alapján jelentős haladást értünk el a VII. pártkongresszus ama határozatának megvalósításában, hogy a legközelebbi években rakjuk le a szocializmus alapjait Magyarországon. Ha röviden is, elemezni kívánjuk a mostani fejlődés okait, a következő főbb elemeket kell megemlíteni. Legfőbb forrása kétségkívül a tsz-mozgalom tavalyi számszerű fejlesztésében és megszilárdításában elért általános siker. Ez kedvező pozíciót és kiindulási pontot teremtett számunkra a tél elején az újabb szervezőmunka megindításában. Nagy erkölcsi segítséget adott ehhez a pártkongresszus által teremtett kedvező légkör az egész országban. Úgyszintén a népgazdasági tervek sikeres teljesítése, sőt túlteljesítése. S igen jó feltételeket teremtett a parasztok elhatározásának megérlelődésében a nemzetközi helyzet számunkra a tavalyinál is kedvezőbb alakulása. A Központi Bizottság helyesen járt el, amikor múlt évi októberi ülésén ezeket a tényezőket számba vette, és hogy úgy mondjam, „bekalkulálta" a meginduló szervezőmunkába. Az idei újabb fejlődésnek is fő vonása, hogy a parasztság derékhadát képező, földdel rendelkező kis- és középparasztok most is tömegesen kérték felvételüket a tsz-ekbe. Ezt többek között elősegítette az, hogy szervezőinknek sikerült most is megértetniök a parasztemberekkel, hogy számtalan előnye van annak, ha egy község földművelői zömmel vagy egészében belépnek a szövetkezetbe. S valóban, a számszerű fejlesztés során megkezdett [sic!] községekben legtöbb helyt sikerült most is végigvinni a meggyőző és szervezőmunkát, egészen a szövetkezeti községig való alakulásig. Az eredményes nagyüzemi gazdálkodás kialakításában nagy erőelőnyt jelent az, hogy a tél folyamán csaknem újabb ezer tsz-község alakult. Ennek következtében a szövetkezeti községek száma felül van a 2300-on, ami az összes községek 71%-a. Ezzel kapcsolatban hadd említsem meg még, hogy a szövetkezeti járások száma 76. Továbbá, hogy a szocialista szektor aránya a következő megyékben van már 80%-on felül: Szolnok, Győr, Fejér, Somogy, Veszprém, Heves megyékben. Megközelíti ezt még Békés és Komárom megye is. Örvendetes új vonása az idei fejlődésnek, hogy a Dunántúl tavalyi és idei téli kezdeti előretörése után fő gabonatermő vidékünkön, a Tiszántúlon is fellendült a tsz-mozgalom, s igen szép eredmények születtek valamennyi ottani megyében. 432