A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

akkor van egy nagy raktár — az emberek hasa —, amely határtalan mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt képes befogadni. Először a mondat közben én is azt hit­tem, hogy valami új nejlon zacskó, de végül is ez jött ki belőle. És ez így van. A népegészséghez hozzátartozik az emberek jó ellátottsága, és ebből annyit termelni nem lehet, ami el ne fogyjon, mert ha van elegendő, akkor az árakat is le kell szállítani. Ezzel szembeállította Hruscsov elvtárs, hogy véleményük szerint — és ez nem az ő egyéni véleménye — ugyanez nem áll az alkohol- és szesztermelésre, mert természetesen termelnek, meg vodkát előállítanak, de ez nem olyan népegés­zségügyi szükséglet, hanem inkább fordítva. Egyébként pedig azt mondja, hogy nekik az a véleményük, hogy egy népgazdaság anyagi eszközeit, egy szocialista állam kormányának nem célszerű és nem is helyes, hogyha vodka behozatalra, meg borbehozatalra fordítja, amikor egyéb más, lényegesebb szükségletei a töme­geknek még nincs kielégítve. Ezt mint általános megállapítást tette, egyébként itt természetesen nem a tokaji aszúról van szó, hanem az egész szesz, pálinka és egyebek termeléséről, amivel az a helyzet, hogy azt mindenki szívesen készít, mindenki szívesen kínál és árul, és senki nem akar venni, szocialista táboron belül is. És én kérdeztem, hogy néznek ők ki, hát nekik is mindenki vodkát kínál. Azt mondja, ha olyan nagyon kell, vodkát ők is tudnak csinálni, nem is rosszat, és annak is van határa, hogy ilyen portékákat, mint vodka, meg hasonló tömegsze­szek vásárolhatók. Ennyit az egyes kultúrákról. Futólag felsorolnám azokat a javaslatokat, amelyek ott elhangzottak. A Szovjetunió előzetes írásos anyagban javasolta a következőt: valósítsuk meg a tudományos eredmények[ről] és a termelési eredményekről történő rendszeres kölcsönös tájékoztatást. Szervezzük meg a mezőgazdaságban a tudományos kuta­tásban az együttműködést, ami a párhuzamos feladatot jelenti itt is; témamegosz­tás, párhuzamos kutatás stb. Vezessünk be új növényfajtákat, ill. új mezőgazdasági géptípusok lehetőleg egyidejű nemzetközi kipróbálását, mert ennek nyomán hamarabb kiderül, hogy milyen szélességben használható. Felvetették azt, hogy valósítsuk meg a különlegesen nagyértékű apaállatok nagyobbfokú hasznosítását, ami most a mesterséges megtermékenyítés elterjedése után nemzetközi méretekben is lehetséges. Javasolták, hogy szervezzünk időszaki kiállítást, az egyes fontos mezőgazdasá­gi témáknak szentelve. A mezőgazdasági kiállítások nagymértékben elősegítik a tapasztalat-átadást stb. Szervezzük meg jól a közös állategészségügyi és növényvédelmi rendszabályo­kat és intézkedéseket. Zárlatok, meg védőszerek használata stb. Végül javasolta a szovjet fél a szakemberek rendszeres, kölcsönös látogatását egymás országaiba. A mi küldöttségünk is beterjesztett négy javaslatot: Törekedjünk arra, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szerveze­tében a mezőgazdasági terveket egy bizonyos fokig egyeztessük, hasonlóan, mint az ipariakat. A KGST keretén belül konzultáljuk, tehát tanácskozzuk meg egymással a hosszabb időre szóló telepítési elképzeléseket. Gyümölcs, szőlő, amit nem egy-két évre ültettek, hanem 70 évre. 422

Next

/
Oldalképek
Tartalom