A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

még jobban indokolja a Politikai Bizottságnak ezt a célkitűzését és a számszerű eredményeket illetően a Központi Bizottság határozatát. Két hónap alatt megkétszereződött a szántóterület és a termelőszövetkezeti szektor ma 2 700 000 kh-on gazdálkodik.

59 A családok száma több mint kétszerese az eddiginek, 340 000 család van a szövetkezetekben. A tagok száma tizenkét és félszerese, 405 000 regisztrált tag dolgozik, ezenkívül még vannak, akik munkakönyvvel dolgoznak. Amíg 1958 végén a saját föld 30% volt, s a tartalékföld 70%, addig most március l-jén a saját föld 59%, és a tartalékföld 41%. Ezek a számok mutatják, hogy az eredmények nagyon jelentősek, megnyugtatóak az eredmények, nincs szükségünk kapkodásra, sietésre. Jól, gyorsan kell dolgozni, de nem kapkodva, sietve. A termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok és a háztáji gazdaságok összes szántóját tekintve a kollektivizálható terület, a tanácsi terület %-ában 33,3%, pont egyharmadnál állunk. 1953-ban — akkor volt a legmagasabb — 25,9% volt. A mostani eredményeinkkel nemcsak az 56-os szintet, hanem a tíz év alatt elért legmagasabb szintet is mindenféle szempontból, családok száma, tagok száma, földterület, összterületi szántóterület szempontjából túlhaladtuk. Tehát a szövetkezetek aránya a tanácsi szántóterületeken 33,3%, az ország szántóterületének szocialista szektor aránya 41,7%, és az összterület arányában — erdő, minden benne van — 57,2%. Ilyen eredmény tíz év alatt nem volt, és nemzetközileg sem kell szégyenkezni, mert az adatok a következőt mutatják: szerintem a számítási módok különbözők. Nemzetközileg, más országokban a mezőgazdasági területbe számítják a szántót, gyümölcsöst, rétet, szóval mindent, mi meg csak a szántót. Csehszlovákiában a helyzet az, hogy február l-jén az egész szocialista szektor 59%, ebből a termelőszövetkezet 62%. Romániában február 28-án az egész szocialista szektor 57%, ebből a szövetkezeti szektor 31%. NDK: február 28-án a szocialista szektor 31%, a termelőszövetkezeti 28%. Nagyon nagy öröm elvtársak, hogy ezen a területen, amelyen a legjobban el voltunk maradva, a párt helyes politikája és Kádár elvtárs által ismertetett okok miatt előre tudtunk menni, és nem kell nemzetközileg sem szégyellni magunkat ezekért a lépésekért, ezért a helyzetért. De meg kell rögtön mondanom azt, hogy akármilyen nagyok az eredmények, a kollektivizálható területnek a kétharmada még előttünk van! 4,6 millió hold szántóról van szó, ami olyasmit jelent, hogy kb. vagy 1 200 000 parasztcsalád van, ebből 350 000 parasztcsalád már dolgozik a szövetkezetekben, de a többit még be kell szervezni megfelelő munkával. Bár én úgy értékelem, hogy általában ez a mozgalom már a nehezén túl van. Ezt mutatja az ütemnek a hevessége, az önkéntesség, és így tovább, ez segíti a további munkát, de mégis komoly munka áll előttünk. Itt még a számoknál megjegyezném azt is, hogy a Központi Bizottság decemberi határozatában az egyenlőtlen fejlődésről beszélt, nagyon helyesen mutatott rá, hogy egyenlőtlen a fejlődés, ugrásról nem lehet beszélni három megye kivételével. A helyzet a következő, mondjuk a családokat illetően. Több megyében a két hónap alatt a tsz-be belépett családok száma 10- és 30 000 között van, 9 megyében 3- és 7000 között, és további 5 megyében 1- és 3000 között. Különösen megmutatkozik ez a szántóföldterületnél. 3 megyében a két hónap alatt elért növekedés 250 000 és 325 000 hold között van, 9 megyében 30 000 és 120 000 hold között és hét megyében 9000 és 22 000 hold között. Mióta Győrben megindult ez a nagyobb fejlődés, harcolunk azért, hogy ne legyen versenyszellem és gúnyolódás, szemrehányás megyék és megyék között, ne tegyenek fel olyan kérdéseket, hogy egyik vagy másik megye miért maradt le. 33