A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

tásra jut, hogy az illető ártatlan. (Kádár János elvtárs: Előfordul) Előfordul! Sajnos, gyakran! Előfordul, mert ebből kettő is sok. Na, mivel ez nem az államigazgatási funkcióból következően derül az ki, hogy mi hibákat követtünk el, hanem egy kicsit ez ilyen koordinálási dolog. (Kádár János elvtárs: Ez nem államigazgatási dolog.) Szerintem, ez az. (Fock Jenő elvtárs (?)

82 Presztízskérdést csinálnak belőle, és újra letartóztatják.) (Kádár János elvtárs: Nem, ez nem államigazgatási feladat.) Ilyen is előfordul. Én tehát azt akartam bizonyítani, és úgy érzem, hogy igazam van; ebben a tekintetben a pártellenőrzés mellett állami ellenőrzést is meg kell valósítani. És irányítást. Na most, végül a tanácsokról szeretnék egy gondolatot felvetni. A tanácsokra vonatkozóan azt rendezi ez az előterjesztés, hogy az alsóbb tanácsoknak, tehát a járási tanácsoknak a hatásköre növekedjék, és ez nagyon helyes. Azt is rendezi, hogy több üzem tartozzék a tanácsok, a végrehajtó bizottságok irányítása alá. Ez is helyes. Csak nem utal ez az előterjesztés arra, hogy számos más kérdésnél, ahol minisztériumokkal van vitában a tanács, ott növekedik-e a hatásköre. A múltkor az egyik központi bizottsági ülésen merült fel például a kultúrházak beruházásának az összege. Felvetődött más alkalommal az iskolaigazgatók és tanárok kinevezésének kérdése, egyéb intézmények vezetőinek a kinevezése. Erre vonatkozóan nem tudom, hogy ez hogy lesz, de szerintem itt is növelni kell a tanácsok hatáskörét. CSIKESZ JÓZSEFNÉ

83 elvtársnő: Elvtársak! Én nagyon röviden, néhány gondolatot szeretnék felvetni, illetve néhány javaslatot a tanácsok hatáskörére vonatkozólag. Itt nem arról van szó, hogy azt akarom felvetni, hogy itt alapvetően nincs nagyon komoly változás, és maga az előterjesztés is bizonyos előrehaladást mutat. Az a véleményem, hogy egy kicsit konkrétabban és határozottabban kellene néhány dologban megfogalmazni a határozatot. A 4. oldalon a második pontban a határozat úgy szól, hogy növelni kell azoknak az ügyeknek a körét, amelyekben döntést kizárólag a tanács plénuma hozhat. Én azt hiszem, hozzá kellene tenni, hogy azoknak az ügyeknek a körét elsősorban, amelyek a lakosságot érintik. A fővárosnál is előfordult, hogy egy sor kérdésben vagy a végrehajtó bizottság, de sokszor még a végrehajtó bizottság sem, hanem az apparátus döntött. Azt hiszem, itt ki kellene mondani, hogy milyen jellegű kérdésekben kellene, amiben kizárólag a tanács plénuma hozhat döntést. Ez az egyik. Másik, amit véleményem szerint konkrétabban kellene megfogalmazni és meghatározni, a tanácsok hatósági és közigazgatási jogköre. Itt ez nincs érintve. Apró elvtárs bevezetőjében felvetette ezt a gondolatot, és ugyanakkor az előterjesztésben, a javaslatban nincs benne. Én csak két példával szeretném ezt is alátámasztani, hogy feltétlenül helyes és szükséges bevenni ebbe a határozatba. Itt van a lakásügyeknek a kérdése. Az a helyzet jelen pillanatban — legalábbis a fővárosban —, hogy 3 hatóság dönt, sokszor még társbérleti ügyekben is. Dönt alsó fokon a kerületi tanács, aztán felmegy a Fővárosi Tanácshoz, és végül az Építésügyi Minisztériumban van egy kis csoport, amely harmadfokon dönti el a lakáskérdéseket. Sokszor olyan nevetséges helyzet adódik, hogy egy társbérleti dologban végső soron az Építésügyi Minisztériumnak egy kis csoportja, ki eléggé messze van az élettől, a dolgoktól, ő dönti el véglegesen a vitás lakáskérdéseket. En azt gondolom, azt vetném fel, hogy ki kellene mondani pl. olyan kérdésekben, ahol szükségtelen, hogy egy ilyen harmadfok létezzen, és egy ilyen harmadfok döntsön, ezt meg kellene szüntetni. Tapasztalatunk az, hogy rendszerint az alsó fok az, mely legközelebb van az élethez, majdnem mindig az dönt helyesen. Még felmegy a főváros364