A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

megyénkben szerveztünk ilyen tsz-látogatásokat, szerveztünk tsz-asszonyok és egyéni gazdák asszonyai találkozóját. Ezek a találkozók igen kedvező hatást váltottak ki, és voltak esetek, amikor a dolgozó parasztok meghallották, hogy van egy ilyen tsz-látogatás, anélkül, hogy valaki elment volna hozzájuk, önként jelentkeztek, és elmentek megnézni egy-egy szövetkezet munkáját. Vagy egy olyan tény, hogy ez évben a termelőszövetkezeteink gazdálkodása még nagyobb arányban mutatkozik a nagyüzem előnyére és fontosságára az egyéni gazdálkodással szemben, mint az elmúlt évben. Amíg megyénken belül az elmúlt esztendőben a tsz-ek javára 2 q-val több volt a búza termésátlaga, addig az idén ez a szám több mint 3 q-ra emelkedett. Vagy az őszi árpa 3 q, ebben az esztendőben több mint 4 q. Hasonló lesz az arány a tsz-ek javára a cukorrépa, tengeri termés területén is. Vagy még egy ilyen gondolatot az önkéntes földcserével kapcsolatosan. Mi a megyénkben kb. 20 ezer kat. holdon bonyolítottuk le az önkéntes földcserét. Megmondjuk azt, hogy a dolgozó parasztoktól a legteljesebb egyetértésben és barátsággal váltunk el. Mégis, amikor értékeltük a tsz-ek további munkáját, az volt a véleményünk, hogy serami okunk az elbizakodottságra, és az elkövetkező idő komoly feladat elé fog minket állítani. Mi számba vettük már kb. azokat a községeket, amelyek hátravannak. Számba vettük azokat az egyénileg gazdálkodó parasztokat is, és a zöme azokból a kategóriákból kerül ki, akik megyénk területén a legnagyobb mértékben ragaszkodnak a régi elavult gazdasági módszerhez, akik úgymondván a legmakacsabbak ezen a területen, akik anyagi és gazdasági területen néha még versenyeznek is a mi termelőszövetkezeti tagjaink jövedelmezőségével, ezek zöme a középparasztság. Ebből egy olyan következtetést vontunk le, hogy itt nemcsak alapos körültekintő politikai munkát, hanem még nagyobb türelemmel is kell lennünk a dolgozó középparasztság megnyerésével, mert megyénk területén mindjobban ezek vannak hátra, és ezek alkotnak nekünk legtöbb feladatot. A másik dolog, amiről már Kádár elvtárs beszélt, hogy az ellenségnek is megvan a maga terve. Azt tapasztaltuk, hogy megyénk területén már hozzá is láttak a munkához. A módszerük eléggé kifinomított módszer. Ugyanis az egyik községünkben elterjesztették azt, hogy a Központi Bizottságnak politikája volt az, hogy Veszprém és Győr megyét vette elő, mert ezek nyugati határ mellett vannak, és így is mutatni kell a szocializmus előnyét és jövőjét a nyugat számára. Ami viszont Békést illeti, ez ráér, és hivatkoznak még az irányelvekre is, benne van, hogy 5 éven belül. Magyarul mondva, hogy, parasztok, lényegében tartsatok ki, még 5 esztendeig ráértek. Ilyen vonatkozásban is már kezdődik a tevékenység, kezdődik az ellenagitáció és ellenpropaganda a tsz-mozgalommal szemben. Egyetértünk a határozati javaslatban azzal is, hogy ez évben ne szervezzünk ősszel induló termelőszövetkezetet. Mégis meg szeretnénk említeni azt, hogy tán, amit az idén csináltunk (Kádár elvtárs: az is tömegesen ment) nem mondható, hogy valami hibát vagy hiányosságot követtünk volna el. Bár igaz az, hogy néhol éjt-nappalt kellett egyberakni, hogy tartsuk meg ezeket a szövetkezeteket. És ilyen szempontból is hozzájárultak ahhoz a légkörhöz, amely jelenleg már egy kicsit másképp jelentkezik, és valóban nem szükséges, hogy mi ilyen szempontból ezt tovább forszírozzuk, vagy pedig foglalkozzunk [sic!]. Az eredmény ebből a szempontból mégis nem elítélendő teljes egészében. A harmadik gondolat, amivel kívánnék foglalkozni, a jelentésben, azt hiszem, a 3. oldalon szerepel egy olyan megfogalmazás, hogy sikerült a tsz-mozgalom bonyolult feladatát társadalmi üggyé tenni. Mi egyetértünk azzal, és értékelve ezt az 329