A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)
különböző ilyen intenzív kultúrákat, kertészkedjünk, mert akkor gyorsabban több pénzhez jutunk. Ugyanakkor a belterjességnek az az értelmezése, hogy egy kat. holdon nagyobb termésmennyiséget hozzunk le, ez az értelmezés még hiányzik, és helyes volna a mezőgazdasági propagandánkban, szak-propagandánkban és a sajtóban is ezzel a kérdéssel szélesebben foglalkozni. BENKEI ANDRÁS 25 elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! A Politikai Bizottságjavaslatával egyetértek, megfelelő módon elemzi az elmúlt időszakban végzett munkát, és egyben megfelelően meg is határozza a munka további végzésének a helyes irányát. A megtett útnál helyesen elemzi az elkövetett hibákat, amely tényleg sok esetben nemhogy erősítette volna a bizalmat a párt irányában, hanem sok esetben rontotta a párt és a tömegek közötti kapcsolatot. Egy-két mondatot szeretnék felvetni a javaslathoz, amely nem szerepel a határozati javaslatban; szükséges azért is, mert nem elegendő csak gazdasági területen előrehaladni, megfelelő módon az emberek fejlődésével is foglalkozni kell. Ami nem tükröződik vissza az egész előterjesztésből. Elöljáróban azt szeretném felvetni, hogy nagyon jónak tartom, hogy a Központi Bizottság semmilyen számszerűséget nem határoz meg az előterjesztésben. Véleményem szerint nem helyes, nem szükséges, és nem értek Horváth elvtárssal egyet, hogy jó volna valamiféle számszerűséget megmondani. Ha számszerűséget mondanánk ki a javaslatban, ismét visszatérnénk a régi módszerhez, amely egészségtelen versenyszellemet idézne elő, amely a törvénysértések sorozatát emeli és növelné, amely nem erősíti a dolgozó parasztságunk részéről a bizalmat a mi pártunk iránt. Az eddigi munkából nekünk le kell vonni a tapasztalatokat és következtetéseket, és emlékszünk rá, amikor egy-egy ülés után innét hazajöttek a megyébe, meg volt határozva, hogy hány családdal kell növelni az adott megyében a szövetkezeti tagoknak a létszámát. Útközben az mindig növekedett legalább kétezerrel, de mire a nagyaktíván megtárgyalták, legalább ötezerrel megnőtt a létszám, és ezzel egy egészségtelen munka indult és kezdődött meg. Ez nagyon sok törvénysértést vont maga után. Véleményem szerint nagyon helyes, hogy a Politikai Bizottság úgy határozza meg, hogy az elfogadás után a megyei pártbizottságok dolgozzák ki a saját maguk taktikai tervét, de ezt sem számszerűségében — hozzáteszem —, hanem olyan szempontból, hogy figyelembe véve a megye adottságát, differenciáltan, a megye területén hol lehet gyorsabban előrehaladni, melyek azok a területek, ahol megvan a politikai előfeltétel a gyorsabb ütemű fejlődéshez. Úgy gondolom, ez helyes lesz és utána megkonzultáljuk a központtal, ennek az alapján fogjuk végezni a munkát. A másik, amit meg szeretnék jegyezni mindjárt az elején, Horváth elvtárs azt mondta, hogy a számszerű fejlesztés sokkal könnyebb, mint a termelés kérdésének vele párhuzamos emelése. Én azt hiszem, hogy mind a kettő nehéz. Legalábbis mi úgy értékeljük a megyében, hogy igaz, tartalékolás van, a politikai hangulat jó, a dolgozó parasztok várják, hogy belépjenek, és különösen most, hogy megjelent az irányelvekben 26 az, hogy a második ötéves terv időszaka alatt le kell rakni hazánkban a szocializmus alapjait, ez eléggé széles körben elterjedt, foglalkoznak vele, e gy-e gy dolgozó paraszt már úgy veti fel: na még van hátra négy évünk, addig kint maradhatunk, az ötödik évben most már feltétlenül be kell lépnünk, mert ez most már határozat, amit végre kell hajtani. Ennek ellenére én úgy vetném fel, ahhoz, hogy mi előre haladjunk a területen, a politikai munkát fokozottan kell erősíteni, 298
