A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

fejezni a falvak villamosítását". Ez meg van mondva, fontos célkitűzés, de azért egy kicsit politizáljunk ennél a dolognál, és valamit mondjunk, hogy a középkori sötétség eltűnik az országból, vagy egyéb - valamit még kell itt mondani, hogy most már az ország minden falvában lesz villanyvilágítás. Ezt ne csak mint szakkérdést intézzék el, hanem politikailag is mondjanak valamit, mert azért ez egy történelmi dolog; villany minden magyar helységben és faluban. Egy észrevételem lenne általában a szöveghez. Még egyszer megismételem, hogy helyesnek tartom azt, ami itt a szövegben van, a konkrét feladatot és az elveket illetően is, a szöveg sem rossz szerintem, de valahogy a körvonalak elmosódnak. A művészeti irányzatokat tanulmányozó emberek tudják, hogy van olyan stílusirányzat, amelyik határozott körvonalakkal dolgozik, és van olyan, amelyik árnyékolásokkal. Itt valahogy egy kicsit elmosódnak a körvonalak, egy kicsit határozottabb körvonásokkal kellene ugyanezt megrajzolni, és egy kicsit politikusabbnak kellene lenni a szövegnek. Itt az a cél, hogy ez ne szakemberekhez szóljon, szakemberekhez is, de ne csak szakemberekhez, hanem ez olyan legyen, hogy a kémiáról azt mondjuk, ami egy földművest is érdekel például és nemcsak egy kémikust - valahogy egy kicsit a szöveget még politikusabbá kellene tenni. A két irányelv, amit múlt hónapban elhatároztunk

31 és ez, valahogy azért rokonságban van, mert amit itt ma jóváhagyunk, azt át kell vezetni azon is, amit egy hónappal ezelőtt hagytunk jóvá; mert ott vannak gazdasági kérdések, viszont ott vannak jó politikai dolgok, amikből valaminek ide át kellene kerülni, hogy egy kicsit politikusabb legyen; akár úgy, hogy egyszerűen idézzük, mint ahogy egy helyen jelezve van, akár úgy, hogy nem idézzük, hanem újra megmondjuk. Az elképzelés az, hogy ennek az anyagnak a megvitatására, tanulmányozására valahogy rábiztatunk olyan embereket is, akiktől ne várjuk el, hogy a másik irányelveket tanulmányozza, párton kívüli szakembereket és hasonlóakat - ezért egy kicsit politizálni is kellene itt. Pl. bele lehetne venni ebbe a szövegbe is a másikból, hogy a pártszervezetek tevékenységében és a párt egész munkájában most már előtérbe kerültek, és a jövőben még inkább előtérbe kerülnek — persze itt is, hogy ha nem tör ki a háború, világos — a gazdasági és kulturális építés kérdései. Ennek benne kellene lenni, hogy elsőrendű politikai fontossággal bírnak a gazdasági építés kérdései. Ez vonatkozik a pártszervezetek tevékenységére is. Benne kellene lenni véleményem szerint annak is, hogy a jelenlegi helyzetben és a jövőbeni helyzetben a rendszer további politikai megerősödése nem kicsi, hanem döntő mértékben a gazdasági kérdések helyes megoldásától függ. Ennek is benne kell lenni és még egy-két ilyen dolognak, és mindjárt egy kicsit politikusabb lenne az egész. Ez volna az észrevételem a szöveghez. Ami a kilátásokat illeti — amit a Fock elvtárs a végén említett —, hogy most hogyan tervezzünk? Letervezzünk, vagy feltervezzünk, vagy mit csináljunk? - ez persze nagyon fontos dolog. Azon a véleményen vagyok, hogy a valóságban még mindig alultervezünk. A lehetőség szerint úgy néz ki, hogy ennél többet tudunk elérni. Ennél többet lehet elérni, mert ez kb. megfelel évi 10%-os termelés-növekedésnek az iparban, helyesebben 8-9%-nak, annyit meg lehet csinálni, ez elérhető. Másrészről viszont van felelősség is a világon. Mi azt mondtuk, most nem tudunk más számokat alapul venni, mint amit most felelősséggel mondani lehet, és ugyanakkor van olyan érzésünk, hogy mégis a teljesítés az jobban fog menni. Egyébként ennek a tervnek az időbeni elhelyezkedése is nekünk egy kicsit olyan különösen sikerült, mert most tárgyaljuk itt pártfórumon, amikor csak egy és negyedév múlva fog kezdődni. Ennek a tervnek van az első része, az 1961-62-es év, 200