A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

mezőgazdaság termelése, akkor soknak tűnik. De ha hozzávesszük azt, hogy két és félszer, háromszor annyi traktor áll rendelkezésünkre az ötéves terv végére és kb. háromszor annyi műtrágya, és a hibrid kukoricát elterjesztjük a teljes területre, és sok egyéb dolgot ehhez hozzáveszünk, akkor az a véleményem, hogy nem sok ez a 20-21%-os felfutás a mezőgazdaságban öt esztendő alatt. Fontos feltétele a gazdasági dolgokon kívül, hogy ezt megvalósíthassuk, az, hogy a pártunk politikája, a gazdaságpolitikája ugyanúgy, sőt jobban érvényesüljön a legalsóbb szervekben is, mint ahogy eddig érvényesült [sic!]. Az emberekhez való viszonyunk, benne a parasztsághoz való viszonyunk ne változzon meg, sőt a meglévő hiányosságokat, hibákat küszöböljük ki, mert így tudjuk az ún. kettős feladatot végrehajtani, a termelést ilyen ütemben fokozni, s ugyanakkor a mezőgazdaság kollektivizálását befejezni. Erről a kérdésről többet nem is kívánok mondani, mert a következő KB-ülésnek ez lesz a témája, egyrészt a jövő évi tsz-fejlesztés, a decemberi határozat kiértékelésével összhangban, másrészt a mezőgazdaság ötéves tervének a végrehajtásával fogunk foglalkozni. A nemzeti jövedelemről néhány szót. Magasnak tűnik az 50-55%-os előirányzata a nemzeti jövedelemnek, összehasonlítva a 65-70%-os ipari és a 30-35%-os mezőgazdasági termelés-emelkedéssel. Nem kívánom részletezni ezt a kérdést sem, csak fel kívánom a figyelmet hívni, hogy ebben a célkitűzésben tükröződik az, hogy mi a műszaki fejlesztésnek, a takarékosságnak az eddiginél nagyobb szerepet szánunk a következő ötéves tervben. Az életszínvonallal kapcsolatban. A 26-29%-os [növekedés] a parasztságnál, 26-28%-os reáljövedelem növekedés az ipari munkásoknál, elég szerény célkitűzésnek néz ki. És valószínű, hogy a kongresszuson, vagy legkésőbb a terv elfogadásánál ez az előirányzat valamivel magasabb is lesz. Erre mutat az is, hogy a lakosság fogyasztása e szerint az irányelv szerint is 40-45%-kal növekszik az ötéves terv végére. Mégis az a véleménye a PB-nek, hogy a kiadandó irányelvekben még ne emeljük meg a reáljövedelem előirányzatát, esetleg a kongresszuson lehet ezen valamit módosítani. Az életszínvonal kérdésénél figyelembe kell venni természetesen, hogy 56-57-ben igen jelentős életszínvonal-emelkedés következett be, és a hároméves terv elég szerény célkitűzését túl fogjuk teljesíteni a reáljövedelemben, a reálbérben valamivel túl fogjuk teljesíteni. A beruházással kapcsolatban néhány szót. A beruházás az irányelv szerint a mostani tervállapotban 50%-kal magasabb, mint az előző öt év beruházása volt. Minden miniszter kevesli ezt a beruházást. Nem ezt az összeget népgazdaságilag [sic!], hanem azt, amit ő kap. Kivétel nélkül minden miniszter kevesli. Szeretnék arra utalni, hogy 1958-ban a másfél milliárddal felemelt beruházást nem tudtuk teljesíteni.

14 Pedig akkor is mindenki verekedett, hogy ne másféllel, hanem legalább három milliárddal emeljük a beruházást. 1959 első felében a beruházás teljesítése nagyon gyengén állt. Kb. egyharmadát teljesítettük a beruházásnak, ahelyett, hogy teljesítettük volna a 45-50%-át az első félévben. Az 1960. évi terv, amelynek az előirányzatát már a Gazdasági Bizottságnál a miniszter elvtársak bevonásával tárgyalták meg, minden miniszter kevesellte a beruházást 1960ra [sic!]. Az építésügyi miniszter elvtárs már kijelenti, hogy ez a terv a beruházás, az építés oldaláról túlzottan feszítettnek mutatkozik, ő azt a régi hibánkat, hogy túlzott ütemű beruházást tervezünk, ami meghaladja az erőnket, gazdaságosság, 176