A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

tudnánk mondani, el is lehet képzelni, vegyesen vagy ilyen vagy olyan téren Olaszországot elhagyjuk. Nem egy általános partnert keresni, hanem esetleg utalni egyikre, vagy másikra. Majd ki kell keresni talán egy partnert, bár ez nem feltétlen szükséges. A Szovjetuniónál egész más ok miatt van, mint ahogy nálunk. Van egy javaslat, hogy a fejezetek bevezetésének is adjunk számot. Meg kell nézni, ez egy elég klasszikus szövegezési forma, hogy minden fejezetnek van egy általános bevezetője. Azután jönnek a tételek. Mi ezt követtük, mert az első tételek azok mindig olyan általános jellegű bevezető dolgok. A számozással egy bajunk volt, hogy az egyik szövegnél felfedeztem, hogy a szektások kerültek a 13. szám alá. Később az átdolgozásnál ez is változott, anélkül, hogy ebből problémát csináltunk volna. Féltem, hogy a jövőben elnevezik őket 13-asoknak. Szirmai ajánlott egy olyan megoldást, mint a szállodáknál van, hogy ne legyen 13-as szám. Nem fogjuk az általános bevezetőt megszámozni, mert alatta jönnek maguk a tételek és önálló kérdések. Kinek van joga fegyelmi határozatot nyilvánosságra hozni? Itt arról volt szó, hogy a felsőbb szerv engedélye kell, hogy a párt keretein túl nyilvánosságra hozzák. Ez a tulajdonképpeni kérdés. Először volt úgy, hogy a sajtó. Nem lehet csak sajtót, mert van rádió, televízió, azt mind nem sorolhatjuk fel, azért választottuk ezt a formát, hogy az alapszervezet határain túl kivinni csak felsőbb szerv engedélyével lehet. Meg kell még egyszer nézni ezt a szöveget, talán még pontosabb lehet. Kreszán elvtárs tett egy pár olyan javaslatot, ami növelné az irat agitatív erejét. Sajnos, azt hiszem, ezek a számok nincsenek a kezünkben, de az idő nagyon sürget minket. Majd lesz egy javaslatom, esetleg lehet majd a későbbiekben is felhasználni, ha össze tudjuk szedni ezeket a számokat. Most nem tudjuk, mert nincsenek meg egyszerűen a számok, meg számvetések nincsenek, hogy forintban mennyit jelent. A dieselesítést azt be lehet venni. Van ott sok minden rokon kérdés a dolognál, csak ezzel is úgy vagyunk, hogy jobb volna csinálni, mint mondani. Már annyiszor mondtuk és olyan keveset csináltuk, hogy most már az van történelmileg napirenden, hogy csinálni kellene. Annak ellenére azt hiszem, helyes volna bevenni. Egy nagy kérdés ez. Az ipar műszaki fejlesztésének, sőt külkereskedelmünknek is egy nagyon nagy kérdése ez. Helyes volna ezt mégis megnevezni. K. Nagy elvtárs, amit felvetett, az átszervezésnél nagyon meg kell a szöveget nézni, hogy tényleg félreértés nélküli és kategorikus legyen, hogy a pártnak az az elhatározása, hogy a legközelebbi években befejezi, és ugyanakkor a szöveg megmondja, hogy ez az önkéntesség alapján történt. A feltételeket kell megteremteni a befejezéshez. A kulákkérdésnél lehet utalni, sőt kellene is arra utalni, hogy ez az osztályharc közepette megy végbe. Lehetne ez egy-két szó csak, s ez nem ártana a dolognak. Szó van arról, hogy az elmaradt nézetek milyen gátat képeznek, hogy ez az osztályharc is gátat képez, nemcsak az elmaradt nézetek. A nagyüzem kialakításának gyorsabbá tétele a mezőgazdaságban. Itt csak arról beszélünk, hogy a szocialista mezőgazdaságot akarjuk megteremteni. Lehet utalni rá. Helyes az, hogy a paraszti jövedelem emelkedjen, a termés, a többlettermelés arányában. Ez nagyon helyes énszerintem. Valkó elvtárs, amit felvetett, hogy a kongresszustól a gyorsabb fejlődés meghirdetését várják, ez igaz, és különösen alacsonyak a számok a Szovjetunió XXI. kongresszusáénak, már viszonylatában is alacsonyak [sic!]. Nem az abszolút számról van szó. Ezen nagyon nehéz változtatni, mert a lehetőségeink korlátozottak. Itt 155