A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

a számokat egyszerűen nem tudjuk korrigálni. Ahhoz tartjuk magunkat, hogy azokat a számokat vehetjük csak, amelyek az eddig ismert tervszámokból adódnak. Egyébként olyan meggyőződés él bennünk, hogy a tényleges végrehajtás menetében az eredmények nagyobbak lesznek. Én helyesnek tartom Valkó elvtárs gondolatát. Lehetne utalni, hogy ezt a fejlődést lehet gyorsítani tömegmozgalmakkal, öntudatos dolgozók kezdeményezéseivel, és a többi. Azt is lehetne utalás formájában belevenni, hogy a reményeink szerint túl tudjuk teljesíteni. Mind a kettőt bele lehet venni, de számokban nem tudunk nagyobbakat mondani. Ami magát a kérdést illeti, igenis elképzelhető, hogy a kommunizmusba nagyjából azonos időszakban érkezünk el, és 65-ig még viszonylag hátrább maradunk. Ez elképzelhető. A kommunizmus az nem öt év alatt fog felépülni. Talán emlékeznek a formulára, hogy a kommunizmus építésének széles kibontakoztatása ez a terv, nem a kommunizmus felépítése. Azonkívül a Szovjetunió fejlődésének olyan szakaszában van, amikor 42 éves munka gyümölcsei már megérettek, és a fejlődés gyorsabb lendületet vesz. Mi még nem vagyunk ebben a szakaszban. A bányászatról, a kohászatról már szóltam, bele kell venni. A dogmatizmus hordozói: talán inkább úgy, hogy a szektás magatartást tanúsítók között nemcsak kispolgárok vannak, hanem vannak becsületes dolgozó, fizikai munkások is, parasztok, meg mindenfélék. Ha tudunk rá valahogy utalni, valahogy majd érzékeltetni fogjuk. Mi itt a társadalmi gyökeréről beszéltünk, ezért került előtérbe a kispolgárság. Török elvtárs tett észrevételeket. A téziseknél felemlítette a bizalmiaknál előállt új helyzetet. Én azt hiszem, helyes volna a szakszervezetnél utalni erre, amiről itt szó van. Tényleg most már a kommunisták által irányított osztályöntudattal rendelkező, párton kívüli funkcionáriusok tömegeire is van építve. Szóval egy ilyen utalás is helyes. Fölvetette az előadók kérdését. Mi, itteni politikai bizottsági tagok beszélgettünk a szünetben erről. Mi azt ajánljuk, hogy a Központi Bizottság fogadja el a javasolt előadókat, akiket itt javasoltunk. Itt Török elvtárs kicsit összekevert két különböző dolgot. Mi annak idején arról beszéltünk, hogy amikor a nép előtt föllépünk, akkor jusson előtérbe a párt, és ne csak a kormány jelentkezzen. A néptömegek lássák, hogy a párt irányítja még a kormányt is. Akkor arról volt szó, itt meg egy pártkongresszusról van szó, ahol nem kell kifejezésre juttatnunk, hogy a kormány vezetése is érvényesül. Ez egy pártkongresszus. Egyébként ehhez nekünk gyakorlati okunk is van erre az elhatározásra, azonkívül, hogy ez elvileg teljesen rendben van, hogy a három referens ugye a párt három titkára, ez elvileg teljesen rendben van a kongresszuson. A gyakorlati elgondolás a személyek helyzetéből adódik, mert Fock elvtárs megjött a szabadságáról, az Apró elvtárs meg hétfőn fog menni és mindenféle egyéb okai is vannak, ami nem egy nagy elvi kérdés. Természetesen, azért a személy sem utolsó. Mi azt ajánljuk, hogy ne változtassunk rajta, mert elvileg nem azonos kérdésről van szó, mint ott. Török elvtárs fölvetett egy pár kritikai megállapítást a PB felé, amelyben elvileg teljesen igaza van. A Központi Bizottság már másodízben azt a bizonyos három hónapos határidőt nem tartotta be az ülésezést illetően. Ez elvileg helyes. Erről vitatkozni nem lehet. Megmondtam, mi ennek az oka. Legfeljebb saját egyéni véleményemet fejezhetem ki, amikor megmondom azt, hogy nem rossz a Politikai Bizottság lelkiismerete ebben a kérdésben, mert ha 56 óta megnézzük az átlagos ülésezési időt, akkor kiderült, sokkal sűrűbben üléseztünk, mint három hónap. De nem is ez a döntő. A döntő az, hogy nem hiszem, hogy az elvtársak meg tudnának 156