A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

termelésben, vagy Kína, hogy hozza be, éri utói, és hagyja maga mögött Angliát. De itt nemcsak [a] Szovjetunióról és Kínáról van szó, bár természetesen a Szovjetuniónak döntő szerepe van a két tábornak, a két világnak a versenyében, hanem a szocialista tábor a maga egészében is versenyben áll, termelési versenyben, a kapitalista táborral, s ebben mi nem nézők vagyunk egyszerűen, hanem tevékeny részesek is, és én úgy hiszem, alá kellene húzni ebben a dokumentumban is ezt a szerepet, hogy mi igenis ebben a versenyben, a kapitalizmussal való versenyben veszünk részt azzal, ha még nagyobb eredményeket érünk el, és meggyorsítjuk fejlődésünket a szocialista építőmunkában. Az utolsó megjegyzésem az irányelvekkel kapcsolatosan az, hogy a számozással kapcsolatban itt, úgy hiszem, bizonyos következetlenség, vagy zavar van, amit ki kellene javítani, vagy fejezetenként kell a számozást csinálni. De ha végigvonul a számozás, akkor az nem helyes, hogy az egyes nagy fejezetek előtt van egy ilyen bevezető rész, aminek semmilyen számozása nincs. Egy-két megjegyzésem van a Szervezeti Szabályzattal kapcsolatban. Az egyik: a II. 3. pontnál azt javaslom, hogy ne szerepeljék [sic!] itt a második oldal első bekezdésében kétszer egymásután az, hogy szektáns, pártellenes nézeteket vallók ellen is, aztán később az, hogy a szektáns baloldali elhajlókkal szemben is... Hát vagy az egyiket, vagy a másikat kell, mert ez ugyanaz, egy mondaton belül. A 17. pont a harmadik oldalon

78 nem világos; az, hogy a taggyűlésen túl a felsőbb szerv jóváhagyásával szabad nyilvánosságra hozni a kizárást. Ez nincs pontosan megfogalmazva. Ebből az derül ki, hogy a taggyűlés hozzájárulása is kell, plusz a felsőbb szerv hozzájárulása, vagy pedig a taggyűlésnek is joga van a saját hatáskörében; ez így nem világos. Mert jelentheti azt is, hogy a taggyűlésnek is külön joga van, és a felsőbb szervnek is külön joga van, vagy a kettőnek együtt van joga. Ez így nem világos, és véleményem szerint ezt ki kell javítani. Végezetül, van ismétlés az 5. oldalon a 36-37. pont között, ugyanazt mondja, hogy a pártbizottság tagjai egyenjogúak, a pártbizottság póttagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a pártbizottsági üléseken, szóval bizonyos pontok a 36-37. oldalon, nem tudom ez elírás-e, vagy valami tévedés, de ismétlődnek, és ezt az ismétlést ki kell hagyni.

79 Különben még egyszer hangsúlyozom, hogy jónak tartom, egyetértek vele, és a magam részéről elfogadom az irányelveket. KRESZAN LAJOS

80 elvtárs: Kedves elvtársak! A magam részéről én az irányelvekkel, valamint a Szervezeti Szabályzat módosításával egyetértek, mert rögzítik az eddig elért eredményeinket, és a fejlődésünk jövő perspektívái felé mutatnak. Egyetértek azért is, mert egyszerű és érthető a nyelvezete és főként igaz. Amellett nem hivalkodik az eddig elért nagy eredményekkel, pedig az eddig elért eredményeinket igen komolynak és nagynak tartom. Rögzíti továbbá pártunk eddigi hasznos ténykedését, mely nyílt, tiszta és világos a dolgozók előtt, amely ennélfogva teljesen érthető is. Rögzíti azt is, hogy hova akarunk az irányelvek folytán eljutni. Ebben az irányelvekben társadalmunk minden rétege megtalálhatja a maga célkitűzéseit, és ez az irányelv alkalmas arra, hogy közelebb hozza a dolgozókat a párthoz, és célt tud adni a dolgozóknak azért, hogy a párt által kitűzött célkitűzéseket még inkább valóra váltsák. Egynéhány apró dolgot azonban szeretnék javasolni, bár tudom azt, hogy ötéves tervünk irányelvei ezután fognak következni. 137