A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

A közoktatással kapcsolatos résznél kifejezetten is kimondanám, hogy a reformnak a legfőbb célkitűzése: közelebb hozni iskoláinkat az élethez, a termeléshez, megszilárdítani iskoláinknak a kapcsolatát az üzemekkel. Van utalás erre abban a részben, ahol arról van szó, hogy a politechnikai oktatást bevezetjük, és a középiskolákban [a] szakmát kitanulják, de így kifejezetten, hogy azért a fő célkitűzése mi a reformnak, nincs benne, és én fontosnak tartanám ezt határozottan is aláhúzni. A kulturális résszel kapcsolatosan még azt a megjegyzést tenném, hogy, nagyon helyesen, aláhúzza a tanulásnak a nagy jelentőségét. Nemcsak az iskolás gyerekeknél, hanem általában véve az egész nép, a felnőtt emberek, a dolgozók tanulásának is a nagy jelentőségét. Én még hangsúlyosabbá tenném ezt a részt, és kibővíteném a műszaki ismeretek és a műszaki propaganda elterjesztésének a kérdésével. Az elmúlt másfél év során alkalmam volt két országban járni: Németországban és egy évvel ezelőtt Csehszlovákiában. Mindkét szocialista országban — én a Szovjetunióról nem is akarok beszélni — hát ismert, hogy ott milyen óriási erőfeszítések történnek és eredményesen ebben az irányban. De úgy a cseh, mint a német elvtársaknál, meg kell mondani, hogy összehasonlíthatatlanul nagyobb súlyt kap a műszaki propaganda, a műszaki ismeretterjesztés, kiindulva abból, hogy a termelésnek és ezzel a szocialista építőmunkának az üteme a jövőben nem kismértékben függ attól, hogy a munkásságnak a szakmai ismeretét mennyire sikerül kibővíteni és elmélyíteni, és ha mi megnézzük például a könyvtárakban, üzemi könyvtárainkban, hogy állunk műszaki könyvek és brosúrák olvasottságával, hogy állunk előadásokban, a műszaki ismeretterjesztéssel kapcsolatos előadásokkal, akkor meg kell mondani, hogy nagyon erősen le vagyunk maradva. És ezt érdekes volna külön kicsit felvetni, mert a szocialista építménynek a meggyorsításával [sic!] a legszorosabban összefügg. Még a kulturális résszel kapcsolatban az a javaslatom, hogy egy mondatban említést kellene tenni a sportról. Itt teljesen kimaradt, és javaslom, rövid mondatban valamit a sportról mondani. Még fel szeretném vetni a következő kérdést az irányelvekkel kapcsolatosan. Nagyon helyesen, az irányelvek a végén tárgyalja a szocialista építőmunka nemzetközi feltételeinek a problémáját. Megmutatja, hogy milyen kedvezőek a nemzetközi feltételek a hazánkban folyó építőmunka számára. Úgy hiszem azonban, hogy egy-két mondatban az éremnek — ezzel összefüggésben — a másik oldalára is azért figyelmet kéne fordítani, és utalást kellene tenni. Arra gondolok, hogy az egyik oldalon persze a nemzetközi feltételek, azok kedvező alapot teremtenek a szocialista építőmunka számára. De arról is kellene valamit beszélni, hogy nekünk milyen kötelezettségeink vannak a szocialista tábor irányában. És úgy hiszem, hogy talán úgy lehetne röviden és hatásosan, erőteljesen megfogalmazni az ezzel kapcsolatos problémát, hogy megmutatnánk, hogy ugyanakkor, amikor mi teljesítjük népünk iránt a kötelezettségünket azzal, hogy meggyorsítsuk a szocializmus építésének a munkáját, a szocialista építőmunka meggyorsításával egyben mi előmozdítjuk az egész szocialista tábor erejének is a növekedését, a fokozását. És hogy ez a mi hozzájárulásunk a szocializmus és a kapitalizmus közötti versenyhez. Mi nagyon sokat szoktunk, joggal, beszélni arról, hogy mennyire a szocializmus és kapitalizmus közötti verseny ennek a történelmi periódusnak egy központi kérdése. Ennek kapcsán miről beszélünk még, hogy a Szovjetunió az Amerikai Egyesült Államokat hogy fogja behozni, és hogy tűzte ki a tervét, hogy mikorra hozza be 136