A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

csenek kész, és még egy pár évig nem lesznek kész, de rohamos ütemben építik hadseregüket, és a legjobb technikával igyekeznek ellátni. Az ötéves tervvel kapcsolatban én nagyon egyetértek azzal, ami ott benne van, csak itt szélesebben kellene a súlypontokat megadni. A legfontosabb iparágakban — ipar, a mezőgazdaság, vegyiüzem stb. — meg kellene nézni azokat a súlypontokat, ami irány is volna [sic!] a további tervezéshez. A legfontosabb iparágakban megadnám a súlypontokat és azt, hogy számszerűen kb. hogyan fog kinézni. TÖMPE ISTVÁN elvtárs: Az előterjesztett javaslatokkal egyetértek, helyeslem azokat. Egypár megjegyzésem van a tézistervezethez. Kiegészítő megjegyzésem: egyetértek azokkal az elvtársakkal, akik azt mondják, hogy benne van az anyagban, hogy ez a kongresszus a szocializmus alapjai lerakásának kongresszusa lesz. Ezt pontosabban fejezzük ki, és jellegében, motívumában szerepeljen. Ez feltétlenül mozgósító erő, benne is van, csak jobban ki kellene hangsúlyozni. Oldalanként a megjegyzéseim: 1. oldal: arról beszél, hogy a népi hatalom belső ellenségei súlyos vereséget szenvedtek, elszigetelődtek, s ma már nem képeznek szervezett erőt. Ez így van. Ugyanakkor vannak ellenséges megnyilvánulások is. Feltétlenül meg kellene mondani, hogy az ellenséges megnyilvánulásokat külföldön szervezték. Ez nagyon fontos megállapítás, világosan mutatja a helyzetet. A 3. oldal beszél arról, hogy a nyugati imperialisták fegyveres támogatásával került hatalomra a Horthy-rendszer.

62 Én nem tudom, elvtársak, nem lenne-e helyes felvetni azért azt a kérdést is, hogy bár a nyugati imperialisták szervezése volt, ebben a román és a cseh imperialisták is segítettek.

63 (Érthetetlen közbeszólások.) Az 5. oldal arról beszél, hogy az amerikai monopoltőkések a magyar néphatalom megteremtése óta folytatják az aknamunkát hazánk ellen. Én azt hiszem, hogy azt kellene mondani — ami a tényeknek megfelel —, hogy a felszabadulás óta. Nemcsak 1948 óta. 1948-ig is egy sor tevékenységet folytattak. Ezt ki kellene fejteni. 7. oldal: A második bekezdésben nagyon helyesen van kifejtve: a konszolidációnak az alapja az volt, hogy az eszmei fertőzést legyőztük. Ez csak az egyik fele a dolognak. S meg kellene mondani a másik részét is: amint az eszmei zűrzavart felszámoltuk, amilyen mértékben felszámoltuk, olyan mértékben nyitottunk szabad utat a szocialista rendszer alkotó erejének. Nem valami csoda történt, hanem az, hogy a hatalom a kezünkben volt, felvilágosítottuk a tömegeket, és a szocialista rendszerben rejlő hatalmas erők tették lehetővé a gyors konszolidációt. Ez is nagyon fontos, mert annak idején a szocialista rendszer alkotó erejében bizonyos fokig sokan nem bíztak, és az ebben való hitet az ellenség bizonyos sikerrel döntötte meg. A konszolidációval kapcsolatban itt szó van arról, hogy a kormány intézkedéseket hozott a népgazdaság irányításának javítására, a központosítás megszüntetésére és így tovább. Én szükségesnek tartanám bevenni azt a nagyon fontos dolgot, hogy széles körben alkalmazta a kormány az anyagi érdekeltség elvét. Béremelés történt, a parasztságnál meg ezek a változások. Ezeket pár mondatban ki kellene fejteni. A mezőgazdaságról szól az anyag további része a 8. oldalon. Azt hiszem, hogy amellett, ami le van írva — hogy a párt politikája elősegítette a mezőgazdasági termelés fejlesztését, szervezete megváltozott és így tovább; a szükségleteket kielégítette —, meg kell mondani, ugyanakkor a meglévő termelőszövetkezeti mozgal125