A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

mat szilárdította, és ennek eredményes fejlődési lehetőséget, illetve perspektívát adott. Erre az időre esik ezen kívül az állami gazdaságoknak a fejlődése is. 1956 előtt az állami gazdaságok fejlődése össze sem hasonlítható ezzel az 1956 utáni időszakkal. A 11. oldalon van egy ellentmondás. A szöveg azt mondja, hogy a párt ma valóban azonos elveket valló emberek önkéntes harci szövetsége. Ez így van. A következő bekezdés felsorolja a párt erejének tényezőit. Azt mondja: a másik tényező, hogy „megszabadult a karrierista, a kommunizmustól idegen és más ellenséges elemek túlnyomó többségétől". Hát egy négyszázezres pártban vannak karrierista elemek. S fel kell tételezni, hogy vannak ellenséges elemek is. Azonban ezt így exponálni nem tartanám helyesnek. A párt ma valóban azonos elveket valló emberek önkéntes harci szövetsége. Ezt kihagynám, hogy „a túlnyomó többségétől". Azt mondanám, hogy a párt erejének második tényezője, hogy megszabadult a karrierista és kommunizmustól idegen, más ellenséges elemektől. A tézisben,... (Kádár elvtárs közbeszólt.) A dolog úgy áll, hogy ha ez kikerül a nyilvánosság elé — amit én nagyon helyeslek —, akkor egy csomó ember arra gondol: „talán én vagyok az..." KÁDÁR elvtárs: Ha azt mondja, hogy megszabadult, az jó. TÖMPE elvtárs: De valahogy másképp kellene fogalmazni. A 13. oldalon a 15. pont a dogmatikusokról beszél. Javaslom belevenni az első bekezdésnek a vége felé, hogy kárt okoznak a szocializmus ügyének, gyengítik a párt egységét és tömegkapcsolatát, a munkás-paraszt szövetséget és aztán folytatni „a munkásosztály és a középrétegek szövetségét".

64 A 17. oldal 18. pontja a munkás-paraszt szövetségről beszél. Azt mondja: leglényegesebb vonása, hogy széles demokráciát biztosít a dolgozóknak, elnyomja a volt uralkodó osztályokat és így tovább.

65 Én azt hiszem, ezért érdemes lenne és szükséges is kiegészíteni azzal, hogy „felépíti a szocialista társadalmat és állandóan javítja a dolgozók életszínvonalát". 1956-ban láttuk, hogy mit jelent a munkás-paraszt szövetség megsértése. A következő bekezdés azt mondja, hogy az ellenforradalom elleni harcban a dolgozók jogos sérelmeit orvosoltuk, és rendbehoztuk a dolgokat. Azt hiszem, hogy ez nagyon fontos dolog. Meg kell mondani, hogy a szocializmus felépítése nagyon lényeges célkitűzése a munkás-paraszt szövetségnek; és mi úgy csináltuk, hogy állandóan javítottuk a dolgozók életszínvonalát. (Kádár elvtárs közbeszólása: Ezt mondani?) Ezzel kiegészíteni. Leglényegesebb vonása: nagy, széles demokráciát biztosít a dolgozóknak. Azt mondjuk itt, hogy nálunk 1956 őszén lett nyilvánvalóvá, hogy a munkás-paraszt szövetség megsértése, a demokratizmus megcsorbítása milyen súlyos következményekkel jár. Az ellenforradalom elleni harcban a párt s a nép megvédte a proletárdiktatúrát, annak államát, a Magyar Népköztársaságot. Ez a dolgozók jogos sérelmeinek orvoslása, a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása, a rendszer demokratikus vonásainak erősítése és a rendszer ellen támadó ellenség kíméletlen elnyomása útján ment végbe. Én ugyanezt kifogásolom az előbbieknél: az anyagi érdekeltség... (Kádár elvtárs közbeszólása: Az ide jöjjön?) Itt is legyen szó róla. Hogy javul. Ezek nemcsak politikai tényezők, hanem anyagi tényezők is. A 18. oldalon egy szó bővítést javaslok: azt mondja: „a szocialista tábor országai szoros egységbe tömörülve, egymást segítve és védve építik a szocializmust. A tábor szilárd egysége, növekvő gazdasági, politikai..." és így tovább, fölényt biztosít. Bele kell venni tudományos... (Kádár elvtárs közbeszólása: Hogy? Tábor és 126