A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

hogy a kongresszusi irányelvek hagyja jóvá és erősítse meg az 56 novembere óta folytatott politikát. Ami mindjárt azt is jelenti, hogy ennek a politikának a jó folytatásaként jelölje meg a feladatokat a jövőre nézve is. Magát a dokumentumot is igen jónak tartom. Látnivaló, hogy nagy, kollektív munka van benne. Különösen jó szerintem, és igen megörvendeztető volt a politikai rész. Az elemzése az ellenforradalom előzményeinek, az eseményeknek és azután annak nemzetközi kihatása, aztán a többi, a gazdasági, ideológiai rész, a pártmunka is. De azért lesz néhány megjegyzésem hozzá, és talán nem veszik rossz néven az elvtársak, hogyha egy kicsit több lesz a megjegyzésem, hiszen két év alatt már összegyűlt. (Derültség, hangzavar.) Először is arról van szó, hogy annak ellenére, hogy lesz ötéves terv, és amiket Kádár elvtárs fejtegetett a gazdasági kérdésekről, én azt hiszem, hogy ennek a dokumentumnak — mert ez a politikai dokumentuma a kongresszusnak, ez a beszámolónak az irányelve — tartalmaznia kellene valami konkrétabbat gazdasági fejlődésünk irányába: a struktúrába [sic!]. Helyes-e az, amit mostanáig csináltunk három év óta a gazdasági struktúra változtatása tekintetében? Azon az alapon, hogy a KGST most már gyümölcsözően dolgozik, vagy nem. Legalább általánosságban, hogy milyen irányban akarjuk az ipart fejleszteni. Az ember végigmegy az országon — és most volt alkalmam nagy örömömre — az országban néhányszor végigmenni, látni, hogy bizonyos strukturális változás van a mezőgazdaságban. Sok a kukorica, kevesebb a búzatermő terület, ami önmagában persze nagyon jó, mert hiszen ez volt a vonalunk, ez gazdagít bennünket. Minket úgy neveznek a szovjet elvtársak is, mint a világ egyik legjobb kukoricatermesztő országát. Persze vannak változások, amiket én nem tudok csak úgy szemre megállapítani. Jó volna erről is mondani valamit, mert akkor mindjárt tudnák, hogy mi is a vonala az ötéves tervnek. Továbbá a propaganda számára volna nagyon fontos az, hogy valami konkrétabb erről ebben a dokumentumban legyen. Nagyon nehéz lesz az ötéves tervből magából mindent kihámozni az egyszerű propagandistának. Úgyhogy még akkor is, ha bizonyos kérdéseket tömörítünk a gazdasági kérdésekből, mert ott jól specializálva vannak a dolgok, érdemes volna szűkíteni. A konkrétebb perspektívát megmutatni. Szeretnék néhány ilyen részletbemenő megjegyzést tenni, amiknek nemcsak szövegezési jelentőségük van, hanem nézetem szerint van más jelentősége is, elvi természetű talán, vagy mondjuk talán: politikai természetű. így pl. itt van az 5. oldalon a 7.

52 pontban ez a harmadik bekezdés az anyagban, amit úgy lehetne mondani, hogy az ellenforradalom nemzetközi jelentősége. Az van itt megfogalmazva. És ez szerintem gyenge megfogalmazás. Ami úgy kezdődik, hogy „az amerikai monopoltőkések által vezetett agresszív, az emberiség békéjére törő, hidegháborút folytató nemzetközi reakció", és így tovább, ebben nincsen benne az: először, hogy Magyarországot le akarták igázni, hogy Magyarországra betörve, azaz kiszakítva — arról van szó, hogy ki akarták szakítani a szocialista táborból — szét akarták feszíteni a szocialista tábort és felgöngyölíteni, továbbá Magyarországot nemcsak hadszíntérré akarták változtatni, hanem ugródeszkaként akarták felhasználni a Szovjetunió ellen és az egész szocialista tábor ellen. Mert ha ezt így mondanánk, akkor jobb lenne, mert logikusabb lenne a következő, nagyon jól megfogalmazott fejezettel, illetve bekezdéssel, ahol az összegezése a dolognak megvan. Egy másik észrevétel: a 7. oldalon a második bekezdésben, ahol azt mondjuk, hogy az ellenforradalom okozta fertőzés az ideológiában és kultúrában volt a leg119