A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)
Itt meg kell mondani, hogy a döntés joga az a kongresszusé, illetve az ott megválasztott Központi Bizottságé, Én végeztem a beszámolómmal, ami a kongresszussal kapcsolatos főbb kérdéseket illeti. A továbbiakban, a mai mostani ülésünk munkájának elvégzése után, a Központi Bizottságnak az ötéves terv irányelveit kell jóváhagyni valamikor szeptember közepe táján. Majd lesz még egy munkája, közvetlenül a kongresszus előtt. Elképzelhető, hogy a kongresszus előtt kb. 10-1214 nappal ülésezni kell a Központi Bizottságnak, és meg kell tárgyalnia egy benyújtandó határozati javaslatot, mert ez a Központi Bizottság joga és kötelessége, hogy a kongresszus számára határozati javaslatot dolgozzon ki, és esetleg a kongreszszussal kapcsolatos még egyéb kérdésekben állást foglalni. A határozati javaslatot is a Politikai Bizottság elő fogja készíteni, és be fogja nyújtani a Központi Bizottságnak. Kérem, hogy az egyes elvtársak és a Központi Bizottság foglaljon állást ezekben a kérdésekben, amelyekben állást kell foglalni, és fogadja el, hogy ezek az irányelvek ezek kötelező erővel rendelkeznek, vagy más szóval ez egyben a Központi Bizottság beszámolójának a téziseit is jelenti, sőt az ötéves terv irányelveinek készítésénél is kötelező tézisek a pártfunkcionáriusaink számára, kiknek a kezükbe adjuk a terv szerint — e hó második felében —, a kongresszus felkészítését szolgálja. Kérem, mondják meg véleményüket, és foglaljanak állást. MAROSAN elvtárs: szünetet javasol, és bejelenti, hogy szólásra jelentkezett Cservenkáné elvtársnő. CSERVENKA FERENCNÉ 28 elvtársnő: Az anyagot igyekeztem figyelmesen átolvasni arra gondolva, hogy a kongresszussal kapcsolatban minden megjelenő anyagot szintén nagy érdeklődéssel fognak tanulmányozni különböző rétegek, különböző emberek, és ilyen szempontból is próbáltam átnézni. Úgy láttam, úgy éreztem, hogy nagyon lényeges vonása az anyagnak, hogy a kétfrontos harcot összegezi, és mintegy választ ad ezzel arra, hogy tulajdonképpen a párt politikájában semmiféle változás nincs, mert ilyen rebesgetések vannak. Az, hogy ilyen határozottan és ilyen részletesen foglalkozik továbbra is ez a dokumentum a kétfrontos harccal, eleve kihúzza a talajt az olyan rétegek, személyek lába alól, akik megpróbálnának különböző dolgokat belemagyarázni a kongresszus előkészítésébe, vagy a kongresszus anyagába. Úgyhogy ilyen szempontból ez nagyon hasznos és feltétlenül erősítést fog jelenteni. A másik nagyon pozitív vonása az anyagnak, ami, azt hiszem, újszerűen is hat, és a népfrontpolitikát szélesíti, hogy állást foglal abban a kérdésben, hogy osztályidegen, vagy nem teljesen a népi demokrácia rendszerével egyetértő elemeknek a gyerekeinek milyen perspektívát nyújtunk, sőt ezeknek a személyeknek is, ha a rendszer mellé álltak. Úgy látom, hogy ez a népfrontpolitikánkat is erősíti és szélesíti. Hasznos és megerősíti a pártmunkásokat, hogy a munkastílus bizonyos elemeit kiemeli, és mintegy megerősíti, hogy ebben az irányban haladjunk, ebben az irányban dolgozzunk tovább. Jónéhány olyan vonása van ennek a dokumentumnak, amely erősíteni fogja részben a pártmunkásokat, részben nagyon komoly politikai felélénkülést segít elő a kongresszus előkészítését illetőleg. Egy-két megjegyzésem lenne; előre szeretném bocsátani, hogy lehet, hogy nem teljesen világosan értettem meg, és nem látom talán teljesen egészében az irányelveknek a szerepét. Ennek az előrebocsátásával úgy érzem, hogy itt az irányelvekben nagyobb súlyt kellene kapni magának annak a ténynek, hogy mi lesz a kongresszus jellege. Gondolok arra, hogy kongresszusok alkalmával bizonyos jelszó születik, ami köré az egész kongresszus munkája tömörül. Igaz, hogy ebben az 109