A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

Itt meg kell mondani, hogy a döntés joga az a kongresszusé, illetve az ott megvá­lasztott Központi Bizottságé, Én végeztem a beszámolómmal, ami a kongresszus­sal kapcsolatos főbb kérdéseket illeti. A továbbiakban, a mai mostani ülésünk munkájának elvégzése után, a Központi Bizottságnak az ötéves terv irányelveit kell jóváhagyni valamikor szeptember közepe táján. Majd lesz még egy munkája, közvetlenül a kongresszus előtt. Elképzelhető, hogy a kongresszus előtt kb. 10-12­14 nappal ülésezni kell a Központi Bizottságnak, és meg kell tárgyalnia egy benyúj­tandó határozati javaslatot, mert ez a Központi Bizottság joga és kötelessége, hogy a kongresszus számára határozati javaslatot dolgozzon ki, és esetleg a kongresz­szussal kapcsolatos még egyéb kérdésekben állást foglalni. A határozati javaslatot is a Politikai Bizottság elő fogja készíteni, és be fogja nyújtani a Központi Bizott­ságnak. Kérem, hogy az egyes elvtársak és a Központi Bizottság foglaljon állást ezekben a kérdésekben, amelyekben állást kell foglalni, és fogadja el, hogy ezek az irányelvek ezek kötelező erővel rendelkeznek, vagy más szóval ez egyben a Köz­ponti Bizottság beszámolójának a téziseit is jelenti, sőt az ötéves terv irányelveinek készítésénél is kötelező tézisek a pártfunkcionáriusaink számára, kiknek a kezük­be adjuk a terv szerint — e hó második felében —, a kongresszus felkészítését szolgálja. Kérem, mondják meg véleményüket, és foglaljanak állást. MAROSAN elvtárs: szünetet javasol, és bejelenti, hogy szólásra jelentkezett Cservenkáné elvtársnő. CSERVENKA FERENCNÉ 28 elvtársnő: Az anyagot igyekeztem figyelmesen átolvasni arra gondolva, hogy a kongresszussal kapcsolatban minden megjelenő anyagot szintén nagy érdeklődéssel fognak tanulmányozni különböző rétegek, kü­lönböző emberek, és ilyen szempontból is próbáltam átnézni. Úgy láttam, úgy éreztem, hogy nagyon lényeges vonása az anyagnak, hogy a kétfrontos harcot összegezi, és mintegy választ ad ezzel arra, hogy tulajdonképpen a párt politikájá­ban semmiféle változás nincs, mert ilyen rebesgetések vannak. Az, hogy ilyen határozottan és ilyen részletesen foglalkozik továbbra is ez a dokumentum a két­frontos harccal, eleve kihúzza a talajt az olyan rétegek, személyek lába alól, akik megpróbálnának különböző dolgokat belemagyarázni a kongresszus előkészítésé­be, vagy a kongresszus anyagába. Úgyhogy ilyen szempontból ez nagyon hasznos és feltétlenül erősítést fog jelenteni. A másik nagyon pozitív vonása az anyagnak, ami, azt hiszem, újszerűen is hat, és a népfrontpolitikát szélesíti, hogy állást foglal abban a kérdésben, hogy osztályi­degen, vagy nem teljesen a népi demokrácia rendszerével egyetértő elemeknek a gyerekeinek milyen perspektívát nyújtunk, sőt ezeknek a személyeknek is, ha a rendszer mellé álltak. Úgy látom, hogy ez a népfrontpolitikánkat is erősíti és szélesíti. Hasznos és megerősíti a pártmunkásokat, hogy a munkastílus bizonyos elemeit kiemeli, és mintegy megerősíti, hogy ebben az irányban haladjunk, ebben az irányban dolgozzunk tovább. Jónéhány olyan vonása van ennek a dokumen­tumnak, amely erősíteni fogja részben a pártmunkásokat, részben nagyon komoly politikai felélénkülést segít elő a kongresszus előkészítését illetőleg. Egy-két megjegyzésem lenne; előre szeretném bocsátani, hogy lehet, hogy nem teljesen világosan értettem meg, és nem látom talán teljesen egészében az irányel­veknek a szerepét. Ennek az előrebocsátásával úgy érzem, hogy itt az irányelvek­ben nagyobb súlyt kellene kapni magának annak a ténynek, hogy mi lesz a kongresszus jellege. Gondolok arra, hogy kongresszusok alkalmával bizonyos jel­szó születik, ami köré az egész kongresszus munkája tömörül. Igaz, hogy ebben az 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom