A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

Bizottság elhatározásától függ, mert a kongresszusi küldötteket, azokat csak októberben fogják választani, tehát a Központi Bizottság véleménye szerint fog történni. Mi 600 után ajánlottuk. Meg kell mondani, hogy ez elég demokratikus képviselet, mert a kommunista pártok gyakorlata szerint 500 és 1000 között szokott mozogni, hogy hány tag után küldenek egy küldöttet. Minél kevesebb tag küld küldöttet, annál demokratikusabb a dolog. Mi az 1000 és az 500 között a 600-at ajánljuk. Egyébként a meghívottaknál is bizonyos elveket szeretnénk érvényesíteni. Láttunk egy sor kongresszust a közelmúltban, egyes testvérpártok úgy csinálták, én például legutóbb voltam a németeknél, hogy volt legalább 7000 ember azon a kongresszuson; egy nagy sportcsarnokban volt, valami 1700 küldöttjük volt nekik, nagyobb is persze abszolút számban a pártjuk mint a miénk, 1700 küldött volt, de hogy hogy nem, volt vagy 6-7000 ember ott a kongresszuson. Ez egy típusa, vagy egy módja a kongresszus ülésezésének, hasznos, ezt úgy is szokták nevezni, hogy ott nőnek, nevelődnek a kongresszuson magán a pártfunkcionáriusok. Bizonyára ez hasznos és jó. Mi azonban úgy gondoltuk, hogy amennyire lehetséges, tartsuk meg a kongresszus tanácskozó jellegét, és ne a propaganda-jellegre helyezzük a súlyt. Ezzel a 600-as létszámmal ez elég demokratikus képviselet és azt jelenti, hogy ott lesz kb. 700-800 küldött és ahhoz bizonyos számú meghívott, külföldiek stb., még abban a keretben van, amíg tanácskozó a kongresszus. Ezt a kérdéseink maguk meg is kívánják. Kérem, hogy a felszólalók legyenek szívesek mondják meg, helyeslik-e ezt? A másik intézkedés, amire jóváhagyást kérünk, az a kiküldött utasítás, amely szerint most a kongresszus előtt az értekezleteken és hasonló fórumokon már aszerint válasszák a bizottságokat, ahogy a Szervezeti Szabályzat módosítása ajánlja.

26 Ezt is jóvá kell hagyni. Itt tudniillik arról van szó, hogy a Központi Bizottságnak joga van bizonyos szervezeti módosításokat elhatározni, vagy ajánlani, itt döntően olyanról van szó, amit a pártmunka gyakorlata sürget, megkíván, és mivel most lesznek a vezetőség-választások, egy abszurdum volna, hogy várjuk meg a kongresszust, ott hagyassuk jóvá, hogy nem 34, hanem 45 tagot választhatnak, és akkor a kongresszus után megint üljenek össze választani. Ezért abban a feltevésben, hogy a kongresszus megerősíti ezeknek a bizottságoknak a kibővítését, a Központi Bizottság elhatározása alapján már most kibővített vezetőségeket fognak választani. Kérjük, hogy az elvtársak mondják meg, hogy helyeslik-e, mert ez is olyan dolog, hogy a Központi Bizottságnak az elhatározása kell hozzá. A testvérpártok meghívásáról. Különböző vélemények egybevetése, tisztázása után elhatároztuk, hogy a világ kommunista és munkáspártjait, egy kivételével, valamennyit meghívjuk, ez az egy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége. Ezt nem hívjuk meg, mert mi sem voltunk ott az ő kongresszusukon, és a jelenlegi viszony a két párt között olyan, hogy egyszerűen a tömegek becsapása volna, hogyha mi őket a kongresszusunkra meghívnánk. Ezt nem lehet, azt mondjuk, hogy nem hívjuk meg. A többi testvérpártot meghívjuk, persze a képviseleti arány nem egyforma, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, Kína Kommunista Pártjának talán olyan meghívót küldünk, hogy három-öt tagú küldöttséggel képviseltessék magukat, más pártoknak, szocialista országokbeli pártoknak, franciáknak, olaszoknak majd talán úgy, hogy két-három küldöttel képviseltessék magukat, és úgy szukszesszíve [sic!], végül lesz a pártoknak egy sora, távoli, vagy kisebb pártok, akiknek azt fogjuk írni, hogy egy küldöttel képviseltesse magát. Felmerült itt olyasmi, hogy pl. a dél-amerikai államok pártjait ne hívjuk meg, hanem írjunk nekik levelet, 107