Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849–1866 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 34. Budapest, 1999)
A lengyel felkelés időszaka 1863-1864
a kapcsolatot egy magyar felkelés szervezése érdekében. A király terveivel összhangban állt a hazai szervezők támogatása, hiszen alapelve szerint nem olasz területen kell a mozgalomnak megindulni, hanem az erdélyi betöréssel indított magyar felkelés adna megfelelő katonai környezetet a velencei akcióhoz. Amikor Kossuth 1864. január elején audiencián Viktor Emánuelhez fordult és pénzt kért a hazai szervezéshez, a válasz megadása előtt Cerruti Komáromynál próbált tájékozódni, hogy megítélése szerint lehetséges-e még a magyarországi szervező vonal és Kossuth együttműködése a forradalmi szervezés kérdésében, továbbá véleményét kérte, megadják-e Kossuthnak a kért öszszeget 314 . Csáky Tivadar firenzei útja során gyakorlatilag csak pénzügyi támogatást kért a hazai szervezéshez, politikai vagy katonai kötelezettség vállalása szóba se került, és ez tette vonzóvá e vonal támogatását. A válasz rendkívül gyorsan megszületett és Kossuth számára lesújtó volt: Komáromy és Csáky egybehangzóan jelentették ki, hogy politikai és emberi okokból nem lehet egyetértés Kossuth és Komáromy között, mert Kossuth programja és eszközei inkább az Ausztriával való kiegyezést segítik elő, mint a függetlenség ügyét, a pénzt pedig rossz időben és rossz célra kérte Kossuth 315 . Mindez éles ellentétben volt Kossuth levelével, melyben éppen arról biztosította a királyt, hogy az ő szavára felkel Magyarország 316 . A kusza helyzetben az olasz kormány mindkét felet támogatta pénzügyileg, Komáromyék 1863 decemberére, valamint 1864 januárjára 100.000 frankot kaptak, Kossuthnak is megígérték a kért januári támogatást 317 A lengyel felkelés kitörése után Kossuth — 1863 februárjában — nemcsak nyílt levélben ajánlotta fel a magyar és olasz nép támogatását a lengyeleknek, de Varosónak javasolta lengyel területen egy magyar légió szervezését is. Kossuth terve Varsóban kedvező fogadtatásra talált, az olasz király azonban nem tárgyalt javaslatáról, ezért Kossuth Marco Minghetti miniszterelnöknek adta elő elképzelését a galíciai felkelés és a magyar szabadságharc katonai összekapcsolásáról, melyben Olaszország Magyarország segítségére küldött sereggel támogatná a felkelést, s ezzel elvonná Ausztria erejének egy részét a velencei harcok színteréről. A felkelés sikere érdekében 1863. június 20-án Kossuth felhívást adott ki a Galíciában állomásozó magyar csapatokhoz, jelezve, hogy mozgalom készül, melynek támogatására szólítja fel a magyarokat. Kossuth kapcsolatba lépett a velencei mozgalom vezetőjével, Albert Cavallettoval, akihez Helfy Ignác volt az összekötő. Helfy a hazai szervezéshez Visconti Venosta olasz külügyminiszter útján pénzt is szerzett, a pénzen az év végén falragaszokat nyomtattak és terjesztettek Magyarországon. Kossuth képviseletében Nedeczky István foly314 Komáromy levele Ceruttihoz, 1864. január 3. — MOL R 296 11. t. Csáky és Komáromy Cerrutihoz — Vö. 530. sz. 315 Csáky levél Cerrutihoz, 1864. január 4. — MOL R 296 11. t. Csáky Cerrutihoz 1864. — Vó. 531. sz. 316 Kupa levele Klapkához, 1864. január 15. — MOL R 295 22. t. Kupa — Vö. 532. sz. 317 Csáky levele Cerrutihoz, 1864. január 20. — MOL R 296 11. t. Cerrutihoz irt levelek — Vö. 534. sz., ill. Kupa levele Klapkához, 1864. január 15. — MOL R 295 22. t. Kupa — Vó. 532. sz.
