Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849–1866 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 34. Budapest, 1999)
A lengyel felkelés időszaka 1863-1864
légió a számadások tanúsága szerint valóban működött. A csapat létszámának növelésére és Galíciába szállítására a szükséges pénzt a király rendelkezésre bocsátotta. Értesítették Garibaldit, Klapka és Türr is akcióra készült, Mazzini pénzt és fegyvert gyűjtött. A magyarok részére szükséges fegyverekről is gondoskodni kívánt a király, s mint arról korábban szóltunk, 1863 elején felszólította Viktor Emánuel Klapkát és Türrt, hogy vegyék fel a kapcsolatot Cuzával. Többszöri halasztás után, 1863. május 18-án utazott el Türr István Cuzához, aki a korábbi szállítmányokat nem volt hajlandó átadni, ezért abban egyezett meg vele, hogy fogadják az újabb, az olasz királyság által vásárolt fegyvereket és az erdélyi betörés céljára továbbítják azokat a határ felé. A fegyvereket Angliából előbb Klagenfurton keresztül tervezték a Fejedelemségekbe szállítani. Az év végéig semmi nem történt, csak a szállítás útvonalát tervezték 303 ; 1864 januárjában is csupán ennek módosítása került szóba, a szállítás még nem indult meg 304 . A tényleges fegyverszállítás a megállapodás létrejötte után egy évvel kezdődött el, amikor Éber Nándor megrendelte Angliából és egy angol ügynök szervezésében Konstantinápolyon keresztül szállították azokat a Fejedelemségekbe, de Erdélybe szállításuk tovább váratott magára. Komáromy 1865 májusában kapott pénzt Lanza olasz belügyminisztertől a továbbszállítás költségére. A szállítás híre azonban kiszivárgott, és az osztrák konzul tiltakozására Cuza azonnal lépett: letartóztatták a szervezőket, többek között Frigyesy Gusztávot, akit csak Garibaldi közvetlen kérésére engedtek szabadon, és Cuza nyilvánosan elítélte a Fejedelemségekben történt titkos szervezkedést. A lengyel felkelés idején tehát a fegyverek még nem érkeztek meg Erdélybe, de már az Itália területén levő arzenált sem lehetett célszerűen felhasználni: 1864. április közepén az olasz kormány lefoglalta Mazzini raktárait 305 , majd április végén a velencei akcióra szánt bresciai és milánói készleteket is elkobozták. Klapka az első kormányakció után nem érezte elveszettnek a helyzetet, a fegyverek hiánya pótolható tömeges felkeléssel, de gyors cselekvésre van szükség. Londonban is sürgették Klapkát, mielőbb tárgyaljon Garibaldival és indítsák meg a velencei akciót, mert a lengyel felkelés önmagában már nem sokáig tudja tartani magát 306 . (Galíciában márciusban már kihirdették az ostromállapotot 307 .) Garibaldi londoni barátai és nem utolsósorban Klapka kérésére Londonba utazott. Az április 22-23-án lefolytatott egyeztető megbeszélésen Garibaldi elfogadta az olasz kormány kívánságát, hogy minden lehető eszközzel készítsék elő az olasz-magyar közös akciót 308 . írásban rögzítették, hogy mindketten lemondanak az elszigetelt akciókról és együttműködésre kötelezik magukat. 304 Monga levele Kossuthhoz, 1864. január 17. — MOL R 295 22. t. Monga — Vb. 532. sz. 305 Klapka levele Garibaldihoz, 1864. április 18. — MOL R 295 22. t. Garibaldi — Vb. 540. sz. 306 Klapka levele Garibaldihoz, 1864. április 18. — MOL R 295 22. t. Garibaldi — Vb. 540. sz. 307 Dansi levele Dunyovhoz, 1864. március 11. — MOL R 24 p.sz.: 7. — Vó. 536. sz. 308 Feljegyzés a Klapka és Garibaldi között létrejött megállapodásról, 1864. április 22-23. — MOL R 295 2. t. Garibaldi — Vó. 541. sz. 309 Carioli levele Klapkához, 1864. április 29. — MOL R 295 22. t. Carioli — Vó. 543. sz.
