Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849–1866 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 34. Budapest, 1999)
A légió sorsának rendezése 1859
kiadják-e a kiáltványt, van-e még remény a háború folytatására. Napóleon válasza csak július 13-án érkezett meg... Kossuth várt a kiáltvány kiadásával, de a légió szervezését nem függesztette fel. Folyamatosan érkeztek a hírek III. Napóleon és Ferenc József július 11-i villafrancai találkozójáról, majd még aznap az előzetes békeokmány aláírásáról. Az események hatására Cavour lemondott, azonban július 19-ig még hivatalában maradt. Ezt a rövid időt kellett kihasználni arra, hogy a légió ügyét rendezzék. Kossuth és Teleki, Pietri kíséretében, azonnal Torinóba utaztak 142 . Pietri magával hozta III. Napóleon Kossuthhoz írt levelét, melyben korábbi kérdésére válaszolva tájékoztatta, hogy a békét volt kénytelen választani, és igyekezett őt megnyugtatni a katonák sorsával kapcsolatban: szerepel az amnesztia a Ferenc József által aláírt békefeltételek között. Egyben felhívta Kossuth figyelmét arra, hogy Kossuth és a Nemzeti Igazgatóság feladata a légió katonái sorsának rendezése. Az Igazgatóság, megköszönve Napóleon császárnak az amnesztia ügyében tett lépését, ezt azzal kívánta kiegészíttetni, hogy az amnesztiának, hasonlóan az 1849-es komáromihoz, az osztrák hadseregbe történő besorolás alóli felmentést is tartalmaznia kell 143 . A LÉGIÓ SORSÁNAK RENDEZÉSE 1859 A légió létszáma 1859. július 8-án, a solferinói csata napján 3145 fő volt, s a következő napokban még tovább növekedett, így a feloszlatáskor 3200 katona sorsát kellett rendezni. Ihász dandárja Acqui-ban, a Nemeskéri Kiss Miklós vezette 2. dandár Asti-ban, illetve Ihász egy zászlóalja - helyhiány miatt Alessandriában állomásozott 144 . A főparancsnokság ekkor már Klapka György vezetésével a genovai Trombetta szállóban rendezkedett be. A fegyverszünet híre terjesen felkészületlenül érte a Légió vezérkarát, 145 és egyértelműen Napóleon császár számlájára írták a magyar kérdés mellőzését. Cavour szintén a franciákat hibáztatta a történetekért, de ő elsősorban — érthetően — az olasz kérdés elárulásával vádolta Napóleont. Nem hívták meg a béketárgyalásokra, nem hajlandó aláírni a békét, mely Viktor Emánuelt francia és pápai vazallussá teszi, ezért azonnal lemondott, s folytatta tárgyalásait Kossuthtal, aki ekkor vetette fel, hogy ne csak amnesztiában részesítsék a katonákat, hanem — ahogy azt Komáromnál tették — mentesítsék őket a katonai szolgálat alól. Július 15-17. között Pietrihez írt jegyzékében Klapka ezt a kérését írásba is foglalta, továbbá a Cavourral történt további két megállapodást: a haza nem 142 Pietri levele Klapkához, 1859. július 14. — MOL R 295 7. t. Legio Hongroise, 1859. — Vó. 181. sz. 143 A Magyar Nemzeti Igazgatóság levele Pietrihez, 1859. július 17. — MOL R 152. — Vö. 185. sz. 144 Klapka levele Cavourhoz, 1859. július 24. — MOL R 295 Leveleskönyv Nr 15. — Vö. 191. sz. - A légióhoz az utolsó napokban csatlakozott Dunyov és Krivácsy, akik Magyarországról szöktek ki. 145 Ihász levele Kossuthhoz, 1859. augusztus 1. — MOL R 90 I. 2861., Kiss Miklós levele Kossuthhoz, augusztus 4. — MOL R 90 I. 2863.
