Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849–1866 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 34. Budapest, 1999)
Cavour és Kossuth 1855-1861
Walewskinél, az alapvetően békepárti francia külügyminiszternél. Az orosz külügyminiszter, Gorcsakov pedig jelezte: porosz betörés esetén nem tud katonai segítséget adni, a békekötést ajánlja a császárnak. Walewski a porosz csapatösszevonások hírére önhatalmúan lépett és utasította keleti diplomatáit, hogy ne kövessék Napóleon herceg és az általa támogatott személyek utasításait. A külügyminiszter lépése nagy zavart keltett a Dunai Fejedelemségekben. Cuza a második fegyverszállítmányt várva nem tudta mitévő legyen, érvényes-e továbbra is a francia támogatás. Balaceanut küldte Napóleon herceghez útbaigazításért 135 , ő azonban a külpolitikai fejlemények hatására elbizonytalanodott. Megrémült az iránjáthatatlannak tűnő nemzetiségi mozgalmaktól és Cavourhoz irányítva Balaceanut, elhárította a döntést. Napóleon herceg tehát, aki kezdetben a magyar felkelés egyik legbuzgóbb támogatója volt, 1859. június 29-én a béke mellett foglalt állást. Strambio francia követ 1859. június 23-án érkezett galaci állomáshelyére. Vele tartottak: álnéven, mint követségi alkalmazott Winkler Lajos, Olivier Lalande, aki Napóleon herceg megbízottja volt, és Strzeleczky József, aki a fegyverszállítások lebonyolításával volt megbízva 136 . Első benyomásait megérkezésük utáni jelentésében Lalande úgy fogalmazta meg, hogy bár Strambiot a magyar ügy támogatásával bízták meg, és Cantacuzin herceg, a fejedelem galaci prefektusa is a fejedelem lojalitásáról biztosította őket, személyes tapasztalata alapján — és ebben a fegyverszállítás szervezésével megbízott Victor Place is egyetért — aggódik a fegyverek sorsa miatt, nem bízik a fejedelem ígéretében 137 . Az akció lassan haladt. Lalande két hét múlva is csak azt tudta jelenteni, hogy a hajók elindultak Marseilleből 138 , és július 18-ig nem kapott értesítést Konstantinápolyba érkezésükről 139 . Az e várakozás alatt írt jelentésében foglalt hírek között megerősítette azt az információt is, mely szerint Cuza fejedelem azt az utasítást kapta Párizsból, hogy csak külön engedély alapján adhatja majd ki a magyaroknak a fegyvereket. Személyes megbeszélésükön Cuza biztosította, hogy ennek ellenére hajlandó átadni őket Klapkának, ha azonnal kifizeti a költségeket. Néhány nap múlva megérkezett a Cavour által bérelt francia hajó. Galactól nem messze, egy öbölben kirakták, majd 180 szekérrel a magyar határra szállították a fegyvereket. Az osztrák kémjelentések szerint pattanásig feszült a helyzet, Magyarország a Dunai Fejedelemségeken keresztül bármelyik pillanatban lángba borulhat. A mozgalmat — a jelentések szerint — Napóleon hadművelete támogatja, mely akció Fiume felé irányul. Az osztrák kémjelentések tehát azt az állapotot vélték felfedezni, melyre Kossuthék tevékenysége irányult: a délvidéki és a 135 Teleki levele Kossuthhoz, 1859. június 29. - MOL R 90 I. 2824., ill. Balaceanu levele R 90 I. 2825. 136 Többek között az utazásról 1859. június 30-i levelében számol be a Magyar Nemzeti Igazgatóságnak Lalande — MOL R 295 22. t. Lalande — Vö. 177. sz. 137 U. ott. 138 Lalande levele a Magyar Nemzeti Igazgatósághoz, 1859. július 12. — MOL R 295 22. t. Lalande — Vö. 180. sz. 139 Lalande levele a Magyar Nemzeti Igzagatósághoz, 1859. július 18. — MOL R 295 22. t. Lalande — Vö. 187. sz.
