Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849–1866 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 34. Budapest, 1999)
Cavour és Kossuth 1855-1861
gét biztosítottnak vélte a császár. További feltétel volt, hogy ha katonailag meg kell támadni Ausztriát, a támadás ne csak olasz területen történjék, mert akkor nem érhető el tartós eredmény: a bevehetetlen "várnégyszög" siker reményében ugyanis csak úgy támadható, ha egy magyar felkeléssel osztrák erőket vonnak el onnan. Ez az érv korábban elhangzott Kossuthtól is, amikor a Mazzinivel történő tárgyaláson a két ország közös fellépését szorgalmazta, és visszatér később Kossuth és Cavour együttműködési feltételeinek megvitatásakor is. A katonai szempontok mellett szerepet kapott Cavour említett szemléletváltozásában és a magyar emigrációval való kapcsolatteremtés keresésében Cavour bosszúja a krimi háborúban történt cserben hagyásért. Klapka röviddel a plombieres-i megbeszélés után kért vízumot Torinóba. Ezt az utazást szerette volna felhasználni Cavour tárgyalásra Klapkával, a találkozó azonban ekkor még elmaradt. 1858 utolsó hónapjaiban Napóleon Jerome herceg tárgyalást folytatott II. Sándor cárral. A cár a magyar felkelés előkészítését nem támogatta, de beleegyezését adta, hogy spontán felkelés esetén a helyzetet tudomásul veszi és nem áll katonailag Ausztria mellé. Anglia szerepét nem sikerült 1858 végén kipuhatolni. Napóleon Jerome herceg kedvezőnek tartotta a diplomáciai tárgyalásokat a magyar felkelés szervezésének támogatásához. Irányi Dánielen keresztül — ha Kossuth szakit Mazzinivel — anyagi támogatást és fegyvert ígért a magyar forradalom támogatására 91 . Mieroszlavszky első jelentkezéséről Napóleon herceg közvetítőjeként már december 7-i levelében beszámolt Irányi 92 , de mindannyiszor csodálkozik a lengyel közvetítésen és kétségbe vonja, hogy valóban a herceg véleményét tolmácsolja Mieroszlavszky. Irányi Kossuthot jelölte meg a hercegnek tárgyaló partnerül, erre reagált Napóleon herceg azzal, hogy feltétele a Mazzinivel való szakítás. Ezzel párhuzamosan Cavour az orosz politika részéről olyan megerősítést kapott, hogy ha Magyarország kész a felkelésre, akkor Oroszország nem fog Ausztria mellé állni. Mindez már elegendő volt Cavournak ahhoz, hogy Nigrán keresztül Napóleon császárral egyeztetve, annak hozzájárulásával tárgyalások kezdésére kérje fel Klapkát. „Ha az Ön országában eljön a pillanat, hogy a közös ellenséggel szemben komoly dolgokat vállaljon, írja meg és számítson rám és hazám forradalmár erőire. A perc eljött, ideje egyetérteni." - írta Klapka barátja, Cavour kormányának tagja, Lorenzo Valerio 1858. december 29-én Klapkának Genfbe 93 . Klapka az együttműködés feltételeinek megbeszélésére 1859. január 6-án találkozott Cavourral, aki jelezte, hogy célja Ausztria kiűzése Itáliából. Az első lépés Eszak-Itália egyesítése piemonti vezetéssel, de ez csak magyar szövetséggel, Ausztria hatalmának tartós meggyengítésével érhető el. Klapka alapfeltétele az volt, hogy a francia támogatás ne titkos, hanem nyílt, elismert legyen. Piemont nyújtson segítséget a magyar-délszláv kiegyezéshez, a katonai előké91 Irányi Dániel levele Kossuth Lajoshoz, 1858. december 29. — MOL R 90 I. 2667. — Vö. 124. sz. 92 Ez a levél másolatban a december 29-i előtt található, u. ott. 93 Valerio levele Klapkához, 1858. december 29. — MOL R 295 22. t. Olasz kormány tagjai — Valerio. - Vö. 125. sz.
