Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849–1866 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 34. Budapest, 1999)
Cavour és Kossuth 1855-1861
szítés érdekében a magyar légió szervezéséhez és fenntartásához olasz, román és szerb területen. Klapka Györgyöt fogadta Viktor Emánuel király is, aki megerősítette, hogy elszánta magát a háborúra és szükségesnek tartja a magyar-olasz együttműködést. Klapka párizsi útja már nem hozott ekkora sikert a magyar ügynek. Nigra közvetítésére fogadja Napóleon herceg, de III. Napóleon audienciájára várnia kell, a politikai helyzet nem kedvez egy háborúval kecsegtető politikai megbeszélésnek. A megbeszélések súlya arra késztette Klapkát és párizsi emigráns társait, hogy tájékoztassák Kossuthot a kialakult helyzetről és a további lépéseket már vele egyeztetve tegyék meg. Erre annál is inkább szükség volt, mert minden mérvadó erő Kossuthban látta a magyarországi tömegeket megmozgatni képes egyetlen erőt. Klapka 1859. január 16-án utazott Londonba Kossuthtal tárgyalni. 1852 nyarán, azaz Amerikába való visszatérése után Kossuthot a vezető emigránsok elkerülték. Ennek legfőbb oka az emigráció egyszemélyi vagy testületi vezetése körül kialakult vita volt. Bár Türr és Gál a keleti betörés szervezése során még felbukkan, de az anyagi helyzet mindkettőjüket elsodorja Kossuth mellől, akárcsak Vettert, aki a milánói felkelés előtt az előkészítésben vállalt szerepet. Lényegében Pulszky Ferenc az, aki mindvégig segíti politikai propagandatevékenységében Kossuthot, így első angliai felolvasó körútját is megszervezte, s az út nagy részén mellette és segítségére volt. Cavour és III. Napóleon, illetve Napóleon Jerome herceg említett Magyarország felé fordulása Szarvady Frigyest, a reálpolitikai érzékkel megáldott újságírót arra készteti, hogy Kossuthot 1859. január elején tájékoztassa a fejleményekről, és érdeklődjön, hogyan fogadná Napóleon közeledését 94 . Szarvady nemcsak a párizsi politikai élet változásairól számolt be, de tolmácsolta Cavour elképzeléseit Kossuthnak a közvetítőkéntjelentkező Nigrát illetően is. Pulszky reális képet festett a közeledésről: Napóleon mindent megtesz, hogy a leendő háború alatt Anglia, Poroszország és Oroszország semleges maradjon, de Magyarország függetlenségéért már nem érez felelősséget. Napóleon nem Ausztria megsemmisítését kívánja, csak a fenyegetettség érzésével gyengítését, sakkban tartását 95 . Cavour elképzeléseit, melyeket Nigra továbbít hozzá, komoly megfontolás tárgyának ajánlja; megítélése szerint valóban számit a magyar felkelésre és támogatja Magyarország függetlenségének ügyét. Szarvady több részletben számolt be a Nigrától és Bixiotól szerzett értesülések alapján a Cavour és Klapka közötti megbeszélésekről is 96 . Kossuth már Szarvadyhoz írt január 8-i levelében leszögezte, hogy „Érdemtelenül, érdemmel, mindegy: tény, hogy míg én élek, a Magyar nép nem fog olly mozgalomba avatkozni, mellyben én részt nem veszek. Én pedig nem veszek részt, ha nem vezetem. A felelősség mindenképpen reám hárulandván, a vezényletnek is enyimnek kell lenni." 97 Egyszersmind megbízta Szarvadyt, hogy képviseleté94 Szarvady e tárgyban írt Levelei Kossuthhoz: 1859. január 5-6., 11., március 4. — MOL R 90 I. 2672., 2673. és 2701. — Vö. 126., 129., 134. sz. 95 Lásd Szarvady 1859. január 5-6-i levele - 126. sz. 96 Lásd Szarvady 1859. január 5-6-i és 11-i levele - 126., 129. sz. 97 Kossuth levele Szarvadyhoz, 1859. január 8. — MOL R 90 I. 2672. — Vó. 127. sz.
