Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849–1866 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 34. Budapest, 1999)
Az olaszországi kapcsolatok első szakasza Mazzini és Kossuth 1850-1855
rideg valóságról. Kossuth hasonlóképpen a másiktól remélt pénzt, és még a korábban Londonba érkezésekor, az angoloktól kölcsönkapott 500 fontot sem tudta megérkezésekor visszaadni 73 . Vitát váltott ki az is, hogy Mazzini tudtával a francia munkásszövetség 1 frankos jegyeket adott ki, melyen Ledru-Rollin és Mazzini mellett, tudta és beleegyezése nélkül, Kossuth aláírása is szerepelt. Mazzini augusztusban küldött Kossuthnak egy példányt levele mellékleteként, hozzáfűzve, hogy az értékjegy megvásárlása hozzájárulás a mozgalom szervezéséhez, nem kölcsön 74 . Kossuth azonnal élesen reagált, tiltakozik neve szerepeltetése ellen. Mazzini még aznap jelezte, hogy tudomásul vette ezt, és a kliséket azonnal módosítják 75 , annak ellenére, hogy számára komoly presztízsveszteség volt Kossuth tiltakozása. 1852 augusztusában a milánói munkások köztársasági szervezete hozta lázba és mozgásba ismét Mazzinit és Kossuthot. Mazzini először várakozásra kérte a szervezőket, korainak tartott egy rövid előkészület utáni felkelést, de némi gondolkodás után melléjük állt. Kossuth a szervezés gondolatát elfogadta, de azzal a megközelítéssel, hogy a szélekről befelé mozogva kell haladni Milánó felé. Lemmi 1852. március 21-i levelében is a központból kiinduló szervezés helyett a kerületek kezdeményezését említette, mint szervezési elvet 76 , és a Makk-féle szervezkedésnél is ez volt a koncepció. Ez az elképzelés öntött formát a Reinfeld Dénes által kidolgozott szervezési szisztémában is. Reinfeld 1850 augusztusában ment Kossuth megbízottjaként Piemontba, az onnan távozó Teleki Sándor helyére. A helyzetfelmérés után — a szeptember 20-án, majd 28-án Kossuthhoz írt levelével 77 — küldte el a polgári felkelésnek, illetve a lombardiai magyar katonák csatlakozásának megszervezéséről részletesen kifejtett tervét. A terv lényege az, hogy szélről befelé, illetve alulról felfelé szisztematikusan kell felépíteni a mozgalmat, fordított piramis formában, mert ezzel érhető el olyan tömeges szervezettség, amely a felkelés sikerének alapja lehet. Kossuth Reinfeld tervének szellemében a piemonti határmenti szervezést a Türr által megbízottként hátrahagyott Carlo Clerici grófra, Pietro Fortunato Calvira, illetve Medicire kívánta bízni 78 . Calvi szeptember elején jelentkezett Kossuthnál, várva a feladatokat 79 . Türr Istvánra és Winkler kapitányra a ma73 James Stansfeld levele Mazzinihez, 1852. május 26. — MOL R 90 I. 1835. — Vó. 90. sz.: négy hónapra adta kölcsön az egyesület a pénzt. Mazzini továbbitja Kossuthnak 1852. június 28-i levelével a reklamációt. MOL R 90 I. 3030. - Vó. 92. sz. 74 Mazzini levele Kossuthhoz, 1852. augusztus 4. — MOL R 90 I. 3018. — Vö. 94. sz. 75 Kossuth tiltakozó levelének fogalmazványa, vagy másolata a MOL-ban nem található, de Mazzini 1852. augusztus 5-én kelt levelében jelzi, hogy Kossuth e tárgyban irt levelének kelte is augusztus 5. — MOL R 90 I. 3024. — Vó. 95. sz. 76 Mazzini levele Kossuthhoz, 1852. március 21. — MOL R 90 I. 1738. — Vó. 84. sz. 77 Reinfeld levele Kossuthhoz, 1852. szeptember 20. és 28. — MOL R 90 I. 1968. és I. 1976. — Vö. 102. és 103. sz. 78 Clerici gróf demokrata érzelmű, különös természetű politikus volt, az olasz egyesítés erőinek Mazzini radikalizmusával szemben álló alakja, Giacomo Medici Mazzini republikánus elveinek támogatója, Mazzini megbízottja volt. Calvi ezredes pedig osztrák tisztből lett a lombardiai felkelés résztvevője, később Velencében harcolt. 79 Calvi levele Kossuthhoz, 1852. szeptember 7. — MOL R 90 I. 1959. — Vó. 101. sz.
