Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849–1866 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 34. Budapest, 1999)
Az olaszországi kapcsolatok első szakasza Mazzini és Kossuth 1850-1855
Horvátországon keresztül terjed át Magyarországra. Míg a lombardiai szervezésre Vetter és Teleki volt kiszemelve, Magyarországon és Erdélyben a Makkféle szervezetet Gál Sándornak kellett átvenni és továbbfejleszteni 68 , Horvátországban azonban ez idő tájt nem volt Kossuthnak megfelelő embere. A szervezés fontos láncszeme volt Lombardia, azonban félve a leleplezéstől, az osztrák kémekkel teli területen sem Vetter, sem Teleki nem kezdett hozzá hosszú ideig feladata végrehajtásához. Mazzini többször panaszkodott, hogy nincs megelégedve a két magyar tevékenységével és kérte Kossuthot, hogy jelöljön ki más szervezőket 69 . Ugyanakkor Klapka György — Kossuth szándékával ellentétesen — azzal érvelt a magyar katonák átállása ellen, hogy a Lombardiában állomásozó magyar egységek többet segíthetnek az ügynek, amennyiben állomáshelyükön várják be a forradalmat. Lemmi közben türelemmel várt Máltán a hajók érkezésére. 1852 februárjában jelezte, hogy Máltán elrendezte a fegyverek továbbszállításához szükséges hajók bérlését és a foglaló fizetéséhez áprilisra lesz szüksége pénzre, továbbá kérte, hogy minden körülmény között időben értesítsék a szállítmány érkezéséről 70 . Erre és további leveleire sem kapott választ június végéig Kossuthtól, amikor utasították, hogy keressen megfelelő kikötő helyet Dalmáciában a magyar felkeléshez szükséges fegyvereket szállító hajók részére 71 . Megjegyzendő, hogy Kossuth május 4-én keltezett levelét, melyben Kossuth a jelzett utasítást megadta, Lemmi július 2-án nyugtázta. Hasonlóképpen Mazzini sem kapott választ 1851 december végétől leveleire, pedig — feltételezve, hogy Kossuth rendelkezik a szükséges eszközökkel — többször kért pénzt a szervezéshez, illetve sürgette a fegyverek küldését 72 . Leveleire Kossuth csak júniusban reagált. Tájékoztatta az első pénzadományok utáni reménytelen helyzetről: a francia demokráciába vetett bizalom elvesztése után Amerika nem bízik a demokratikus ígéretekben, értelmetlennek tartják az e célra történő adakozást. Mazzini sürgeti Kossuth visszatérését Londonba, Kossuth pedig csalódottan, titokban hagyja el július 14-én New Yorkot. A londoni személyes találkozás újabb vitát robbantott ki Kossuth és Mazzini között. A csalódottság és sikertelenség árnyékában létrejött találkozón a nézeteltérés elsősorban anyagi kérdésekben jutott kifejezésre. Mazzini Kossuth első jelentős pénzküldeménye után azt remélte, hogy további pénzeszközök fognak rendelkezésére állni, és csak Kossuth indulás előtt írt leveléből értesült a 68 Gál részére 1851. november 19-én állította ki Kossuth a megbízólevelet, mellyel az erdélyi felszabadító hadsereg főparancsnokává nevezte ki. — 1851. november 19. — MOL R 90 I. 1628. 69 Már 1852. január 23-i levelében javasolja leváltásukat — Mazzini levele Kossuthhoz — MOL R 90 I. 1629. — Vb. 80. sz., vagy pl.: Mazzini levele Kossuthhoz, 1852. május 21. - MOL R 90 I. 1930. Vö. 89. sz. 70 Lemmi levele Kossuthhoz, 1852. február 25. — MOL R 90 I. 1689. — Vö. 81. sz. április 2-án megismétli jelentését — MOL R 90 I. 1759. — Vö. 85. sz. -, június 2-án jelzi, hogy már négy hónapja nem kapott leveleire választ. — MOL R 90 I. 1846. — Vö. 91. sz. 71 Kossuth e levelének fogalmazványa vagy másolata a MOL-ban nem található, az utasításra Lemmi válaszleveléből lehet következtetni: 1852. július 2. — MOL R 90 I. 1886. — Vö. 93. sz. 72 Mig áprilisban csak pénzt kér — MOL R 90 I. 3025. — Vö. 88. sz., addig májusban a fegyverek küdését is sürgeti, valamint javasolja, hogy Máltán vagy Korfun keresztül szállítsák azokat — MOL R 90 I. 1830. — Vö. 89. sz.
