Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)
1893. július 22. 35./28V pett életbe): a minimális tarifa tételeit az 1891. évi autonóm tarifatételek képezték, míg a maximális tételek a minimális tételekhez csapott 30, 20 és 15%-os vámpótlékokkal alakultak ki. A minimális tarifát csak azokkal az országokkal szemben lehetett alkalmazni, amelyek Oroszországot a legnagyobb kedvezményben részesítik. Az új orosz vámpolitika első gyakorlati megnyilvánulása a Franciaországgal kötött és 1893. túl, 13-án életbe lépett tarifaszerződés volt. Ebben Oroszország minimális tarifájának 51 tételét mérsékelte. OL - K 178 - Külkereskedelmi ügyek - 1893 - 1140. 3 A magyar és az osztrák kormány már 1892-ben elvi megállapodásra jutott abban, hogy Oroszországgal szemben törekedni kell egy legnagyobb kedvezményt biztosító szerződés kötésére. 1893. júl. 6-tól — az orosz vámpolitikai fordulat nyomán kialakult új helyzetben — közös vámkonferencia tárgyalta meg a kérdést, és azt ajánlotta, hogy a szerződést az 1860. évihez csatolt pótszerzödésként kössék meg, mert a szerződés hatályon kívül helyezése hátrányos lenne a benne foglalt kényes rendelkezések (zsidók, lengyel katolikusok) miatt; javasolta továbbá, hogy a legnagyobb kedvezményből zárják ki a pl. Szerbiának határforgalom címén adott kedvezményeket. A vámkonferencia júl. 9-én vette a hírt, hogy elvileg Oroszország is hajlandó a szerződéskötésre. Uo. 4 Lukács júl. 27-Í levelében értesítette a küm.-t a mt. álláspontjáról. OL - K 178 - Külkereskedelmi ügyek - 1894 - 627 - (1559/1893). 5 A román külkereskedelmi ügyekre vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. dec. 3. 9. jegyzet. — Ld. még a fenti 1. jegyzetet. 6 A küm. júl. 11-i értesítése szerint Románia legalább a sertésekre és a juhokra igényelt állategészségügyi kedvezményeket. Ausztria hajlandó volt engedni, de a magyar kormány nem. OL - K 178 - Külkereskedelmi ügyek - 1893 - 1140. 7 Ősszel a tárgyalások újraindultak, és dec. 21-én Bukarestben aláírták a legnagyobb kedvezményt biztosító egyezményt. Uo. 8 A Bp.-i Kereskedelmi és Iparkamara már 1879-ben, majd 1881-ben is sürgette azoknak a visszaéléseknek a kiküszöbölését, amelyeket mind gyakrabban követtek el egyes kereskedők és iparosok a csomagolt árucikkekkel. A FIK Min.-ban 1887-ben tvj.-ot dolgoztak ki a tárgyban. Ez előírta volna a csomagokban forgalomba hozott áruk tartalmának (mennyiség, súly) valósághű megjelölését, továbbá bizonyos árukra nézve a csomagolás módját is. A miniszter szükségesnek tartotta, hogy Ausztriában is azonos intézkedések történjenek, hiszen enélkül eredményt elérni nem lehetett. Az ügy — a kamara 1891. évi ismételt felszólalása és az osztrák kormány pozitív válasza nyomán — 1893-ban mozdult előre: a kerm. jún.-ban átdolgoztatta a korábbi tvj.-ot (rendelkezéseit enyhítették és osztrák kérésre mellőzték a csomagolás módjának előírására vonatkozó passzust). Lukács — a szept. 2-i előterjesztés és a szept. 23-án nyert lf. engedély alapján — okt. 6-án nyújtotta be a javaslatot, amelyet a Ház nov. 9-én elfogadott. Tv.erőre emelte az 1893:34. te. (OL - K 231 - 1899 - 1. 1. - 8852, OL - K 2 - 1892/97 - Tvj.-ok. 9. /290. es./, KN /1892-97/ 13. k. 100-101., 215., 326-328. p., 14. k. 4. p., 15. k. 89-90. p.) — A te. végül is nem írta elő a csomagolt árucikkek tartalmának általánosan kötelező megjelölését, hanem csak azt, hogy ha a dobozokban, kötegekben stb. árult, s a vevő előtt le nem mért és számolt cikkek mennyiségét a csomagon, ill. az árun megjelölik, „ezen megjelölésnek a valósághoz híven és a törvényes mértékben kifejezve kell lennie," továbbá, hogy a kerm. bizonyos árukra nézve rendeleti úton kötelezővé teheti a mennyiség-megjelölést. A te. 1894. júl. l-jén hatályba lépett, de az utóbb említett rendelet kiadására nem került sor. (Ebben szerepet játszott az is, hogy Ausztria végül is nem alkotott tv.-t a kérdésben.) 9 A társaság 1889 végén nyert előmunkálati engedélyt a vonalra, az engedélyezési tárgyalást 1892. nov. 30-án tartották. Lukács 1893. júl. 28-i előterjesztésére az uraik. aug. 16-án engedélyezte a „Függelék" kiadását a Kassa-Tornai HÉV 1889. dec. 26-i engedélyokmányához, amire aug. 26-án került sor. (RT 1893. 2022. p., iratok: OL - K 229 - 1894 - 2. t. - 415.) — A vonal 1894-ben készült el. Ruzitska 66. p. 10 Ld. még 1891. máj. L/17., 1893. dec. 23./30. HA zsinat három ülésszakban (1891. dec. 5.-16., 1892. márc. 9.-ápr. 5., nov. 24— dec. 5.) tárgyalta és fogadta el az új szervezeti szabályzatot. Ez több ponton módosította és kiegészítette az 1881. évit, főleg az egyházi törvénykezésre vonatkozó részben azáltal, hogy az egyházi nevelési és oktatási szervezetet is felvette az egyházi tv. keretébe. Csáky összesen hat szakasz (5., 103., 408., 424., 466. és 495.) ellen tett észrevételt. Kifogásolta pl., hogy: a szabályzat nem határolta pontosan körül azo902
