Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

132733./ 1892. október 28. tőkének felel meg. E kétrendbeli állami hozzájárulásért az állam megfelelő névértékű törzsrészvényt kapna.

15 A kívánt felhatalmazás megadatott. 26.

a A kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére határozat arról, hogy 12 000 Ft-ot engedélyeznek néhai Baross Gábor államköltségen építendő sírboltjára.

16 Jegyzetek a A 27. pontot nem közöljük. 1 Az örökösödési eljárás fennálló szabályai elsősorban két vonatkozásban bizonyultak célszerűtlennek; 1. Az 1868:54. és az 1871:31. tc.-ek rendelkezései alapján különböző szervek hatáskörébe tartoztak az örökösödési ügyek: atyai hatalom, gyámság és gondnokság alatt állókat érintő hagyaték esetében a gyámhatóság, tvsz.-i székhelyű városokban előforduló haláleseteknél a tvsz., egyébként pedig a járásbíróság volt hivatva az eljárás lebonyolítására. Ezen túlmenően a gyámhatóság csak a bíróság közreműködésével fejezhette be az eljárást, míg a járásbíróság csak egyezség meglétében eszközölhette az örökségátadást; minden más esetben a tvsz. volt illetékes. E rendszer sok esetben okozott bonyodalmat és hatásköri összeütközést. 2. Általában az érdekeltek tetszésére volt bízva, hogy öröklés útján szerzett jogaik telekkönyvi bejegyzése céljából lépéseket tesznek-e vagy sem, így a telekkönyv nem tükrözhette a tényleges tulajdonviszonyokat. Szilágyi tvj.-a újraszabályozta az örökösödési eljárást. Megszüntette az árvaszékek és a tvsz.-ek ide vonatkozó hatáskörét, s az eljárást, valamint az ahhoz tartozó minden peren kívüli bírói funkciót a járásbíróságok hatáskörébe utalt. A telekkönyv érdekében pedig úgy intézkedett, hogy ingatlant tartalmazó hagyaték esetén az érdekelt záros határidőn belül telekkönyveztetni tartozik jogait, ellenkező esetben hivatalból rendelik azt el. Az igm. 1893. jan. 9-én nyújtotta be a tvj.-ot, amelyet az Ogy. kisebb módosításokkal fogadott el 1894 máj.-ában. Tv.erőre emelte az 1894:16. te. (OL - K 26 - 1892 - 2344, OL - K 2 1892/97 - Tvj.-ok, 35. /291. cs./, KN/1892-97/ 7. k. 240. p., 15. k. 381. p., 18. k. 247-275., 278. p., 19. k. 55. p.) — A te. rendelkezései — az 1895. okt. 11-én kiadott igm.-i rendelet alapján — 1896. jan. l-jén léptek hatályba. RT 1895. II. k. 543. p. 2 Ld. még 1891. dec. 24./1., 1892. febr. 9./L, febr. 14./1., febr. 19./1. és 7., júl. 8./7., 1893. máj. 12./L, 1894. febr. 4M., szept. 14-15./2. 3 Ld. ejk. 8. pontját. 4 1892. dec. 5-én olvasták fel a Házban Ferenc József leiratát, amellyel berekesztette az első ülésszakot és dec. 6-ra összehívta a másodikat. KN (1892-97) 6. k. 336. p. 5 Ld. még 1890. márc. 25./3. és 4., ápr. 11./2., máj. 23.Z8., jún. 20./L, jún. 27.Z6., 1891. jan. 9./1., 1892. febr. L/2., nov. 28.Z2. — A karlócai érsek javasolta kongresszust a következő ügyek megtárgyalása miat kellett összehívni: 1. az egyházi autonóm szükségletekről és az alapítványokról szerkesztett költségvetések, 2. az egyházi alkotmány, 3. az iskolákról és intézetekről szóló szabályzattervezet, 4. szabályzattervezet a lelkészség és zárdapapság, a püspökök és az érsek javadalmazásáról, 5. javaslat az egyházi tisztviselők és tanárok nyugdíj-szabályzatára, 6. javaslat az egyházi alapokból adandó kölcsönök engedélyezéséről, 7. fegyelmi szabályzat, 8. szabályzattervezet a lelkészek özvegyeinek és árváinak nyugdíjintézetéről, 9. esetleges egyéb ügyek. Szapáry okt. 23-i előterjesztésére az uraik. okt. 24-én engedélyezte a kongresszus összehívását 1892. nov. 5-ére, és kir. biztosként ismét Nikolics Fedort küldte ki. Nov. 5-én a kongresszus meg is nyílt. OL - K 26 - 1892 133(2342,2372,2461). 6 A közegészségügy rendezéséről szóló 1876:14. te. 103. §-a 20 évi adómentességet biztosított a magyarországi gyógyfürdő-helyeken emelt új épületekre. Wekerle javaslata a kedvezmény Horvátországra történő kiterjesztését tartalmazta. Az uraik. — a püm. 1892. okt. 15-i előterjesztésére •— 781