Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1892. október 28. 132733./ okt. 25-én hozzájárult a tvj. benyújtásához. Erre 1893. jan. 13-án került sor. Máj.-ban az Ogy. elfogadta a javaslatot, amelyet az 1893:15. te. emelt tv.erőre. OL - K 255 - 1892 - 4. t. - 3478, OL - K 2 -1892/97 - Tvj.-ok, XL. (289. es.), KN (1892-97) 7. k. 349. p., 9. k. 30. p., 12. k. 241., 260., 478. p. 7 Ld. még 1892. jún. 17/11., szept. Î0./13., szept. 15./L, szept. 16./L, 1893. febr. 13./30. — Az 1893. évi költségvetés bizottsági tárgyalása — a delegációk tanácskozása miatt — nov. elejéig elhúzódott, és a kibontakozó kormányválság is késleltette a költségvetés plenáris tárgyalását. Wekerle ezért szükségesnek látta a felhatalmazás kérését. Nov. l-jén kelt előterjesztésére az uraik. nov. 3-án adott engedélyt a tvj. benyújtására. (OL - K 255 - 1892 - 3. t. - 3204.) A tvj. nov. 4-én került a Ház elé és azt dec. 5-re már el is fogadták. Tv.erőre emelte az 1892:28. te. (OL - K 2 - 1892/97 Tvj.-ok, XIV. /288. cs./, KN /1892-97/ 6. k. 135., 139-140., 173-196., 201-228., 230-267., 275-301., 335. p.) — A költségvetés általános tárgyalása csak dec. 12-én kezdődött el. Uo. 7. k. 15-37. p. 8 Az érseki szék Vancsa János 1892-ben bekövetkezett halálával üresedett meg. (OL - K 20 - 1892 1104.) — A gyulafehérvári (korábban fogarasi) gör. kat. érseket az uraik, nevezte ki az érsekség zsinata által választott három jelölt közül. A jelölő zsinatra az uraik. kir. biztosokat küldött ki. — Vö. Eckhart 15. p. — Ld. még 1892. dec. 18./13., dec. 27/9., 1894. okt. 29/22. 9 Ld. még 1892. júl. 22/13., szept. 23/4. — A kolerás megbetegedések és halálozások kimutatását ld. OL - K 26 - 1892 - 2196. — A járványt a büm. 1892. dec. 14-én nyilvánította megszűntnek. (OL K 255 - 1892 - 12. t. - 3631.) — 1893-ban a járvány — nagyobb áldozatokat követelve — megismétlődött. 10 Iratok: OL - K 255 - 1892 - 7. t. - 1417. — Ld. még 1893. okt. 20/11. 11 A román külkereskedelmi ügyekre vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. dec. 3. 9. jegyzet. — Az összes külkereskedelmi vonatkozású jk.-i pont felsorolása: 1890. márc. 25. 29. jegyzet. 12 A vonal előmunkálati engedélyét eredetileg Szévald Móric főszolgabíró kapta 1891-ben. Az engedélyezési tárgyalást 1892. júl. 9-én tartották. Lukács felségelőterjesztése 1893. ápr. 19-én, a jóváhagyó lf. elhatározás ápr. 22-én kelt, az engedélyokmány kiadására ápr. 26-án került sor (a Magyar Általános Hitelbank részére állították ki, mivel időközben Kammerer átruházta jogait a bankra). (RT 1893. 677. p., iratok: OL - K 229 - 1895 - 17. t. - 997., 61 146/1892 sz. a. az aktában van a mti előterjesztés fogalmazványa is.) •— A vonal 1893-ban készült el. Ruzitska 66. p. 13 Gr. Wenckheim eredetileg lóvontatású iparvasútra kapott előmunkálati engedélyt; az engedélyokmány kiadását is részére kérte a társaság. Ez a kerm. 1893. febr. 12-i felségelőterjesztése és a febr. 23-i lf. elhatározás nyomán márc. 10-én történt meg. (RT 1893. 507. p., iratok: OL - K 229 - 1895 2. t. - 1827., 59 528 sz. a. itt található a mt.-i előterjesztés fogalmazványa is.) — A 0,6 m-es nyomtávú vonal 1893-ban készült el. Ruzitska 65. p. 14 A Késmárk-Szepesbélai HÉV-ről van szó, amely 1892-ben épült ki. — Vö. 1891. ápr. 6/4. 15 A vonalra 1891-ben adtak előmunkálati engedélyt. A közös hm. stratégiai okokból már évek óta sürgette a Poprád völgyében vezető vasút teljes kiépítését Orlóig. Az engedélyezési tárgyalást 1892. máj. 14-én tartották meg, a kerm. felségelőterjesztése 1893. márc. 20-án, a jóváhagyó lf. elhatározás ápr. 11-én kelt. A jk. állításával ellentétben nem szabták feltételül az elsőrendű kiépítést, csak azt, hogy a vasutat elsőrangú pályává építsék ki, ha az Orlóig tovább épül. Az engedélyokmány 1893. ápr. 19-én kelt. (RT 1893. 646. p.), iratok: OL - K 229 - 1897 - 2. t. - 1007., a mt.-i előterjesztés részletes fogalmazványát ld. OL - K 229 - 1892 - 17. t. - 2398. (61 340). — A vonal 1893-ban készült el. Ruzitska 66. p. 16 Ld. még 1892. jún. 17/13., 1893. dec. 23/14. — Barosst Klobusic községben (Trencsén vm.) temették el, itt állították fel az 1894-re elkészült síremlékét is.—• A síremlékre vonatkozó iratokat, terveket ld. OL - K 227 - 1895 - 7. t. - 13 472. 782