Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)
123 724./ 1892. szeptember 16. 2. Egyházpolitikai helyzet; egyházpolitikai törvényjavaslatok készítése 3 A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr előterjesztést tevén az elkeresztelési ügy jelenlegi állásáról, 4 az eddig történtekből merített tapasztalat alapján azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy míg a f. év nyaráig reményt lehetett táplálni aziránt, hogy a fennforgó kérdésnek kiegyenlítése a katolikus klérussal egyetértésben sikerülni fog, most már nyilvánvaló, hogy e kiegyenlítés lehetetlen, mert a prímás a szóba jött békéltető módozatokat alkalmazhatatlanoknak jelentette ki, s úgy látszik, azon pásztorlevél kibocsátásának eszméje is teljesen elejtetett, melyet 0 a püspökök a római Szentszék jóváhagyása mellett az alsópapság lecsillapítása érdekében kibocsátottak volna, s a pápai válasz is, melyet a prímás Rómába tett utolsó 8 előterjesztésére nyert, nem tartalmaz egyebet, mint hogy a pápa azon pápai breve-knek ünnepélyes kihirdetését, melyet az elkeresztelési ügyben még a volt prímáshoz intézett volt, szükségtelennek tartja, s a püspököket az esetre, ha a polgári anyakönyvek behozatala elrendeltetnék, oda utasítja, hogy ezen intézkedéssel szemben egyelőre további utasításig passzív álláspontot foglaljanak el. Megjegyzendő, hogy e passzív magatartás a prímás kijelentése szerint csak a már meghozott törvénnyel szemben alkalmaztatnék, de a püspöki kart nem gátolná abban, hogy ily törvény megalkotását minden eszközzel meghiúsítani törekedjenek. Ily körülmények között, minthogy kitűnt, hogy a kormánynak minden oda irányzott törekvése, hogy elfogadható modus vivendit létesítsen, a katolikus klérus magatartásán hajótörést szenvedett, és a legkisebb kilátás sincsen arra, hogy az ez irányban teendő újabb kísérletek eredményre vezetnének: az előadó miniszter úr nézete szerint a kormány nem tehet egyebet, mint hogy felhagyva a további kísérletezéssel, az állami igényeknek kielégítéséről más módon, az egyházi közegek közreműködése nélkül gondoskodjék, vagyis a lehető legrövidebb idő alatt intézkedések történjenek a kötelező polgári házasság és az általános polgári anyakönyvek behozataláról, továbbá a vallás szabad.gyakorlása 8 és a zsidó vallás recepciójának szabályozásáról. Ha ezen intézkedések megtörténnek, akkor lehet az 1868:LIII. te. 12. §-át is módosítani, amely ellen a katolikus klérusnak fő támadása van jelenleg irányozva. Mindezen intézkedések iránt legalább az elvi megállapodásnak nézete szerint haladék nélkül meg kell történnie, mert a kormány már legközelebb, a költségvetés tárgyalásánál mindenesetre, de meglehet már korábban is, abba a kényszerítő helyzetbe jut, hogy e részbeni elhatározásai felől nyilatkoznia kell. Ha a kormány tovább is várakozó állást foglalna el, s a fennebb jelzett irányban nem tenne határozott lépéseket: ez az adott viszonyok közt kétségtelenül a kormány meghátrálásának magyaráztatnék. Ily helyzetet az előadó miniszter úr legalább magára nézve nem kíván elfogadni, s azért saját szempontjából sürgetnie kell, hogy a helyzet mielőbb tisztáztassék minden irányban. Szóló elismeri, hogy az általa ajánlott irány követésének vannak nehézségei, melyekhez tartozik a Főrendiház magatartása is; meg van azonban győződve arról, hogy a Főrendiházzal a komolyabb nehézség csak addig tart, míg a kormány a bé727
