Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány d) Lótenyésztés, lóverseny, baromfitenyésztés Kormányunk minisztertanácsának napirendjére ebben a témakörben a következő ügyek kerültek. Bethlen 1890-ben és 1892-ben is elérte a híres kisbéri telivérménesnél szükséges sürgős ménbeszerzés pénzügyi fedezetének előteremtését, {1890. máj. 17./IS., 1892. máj. 5./6.) Az ellenzéki Herman Ottó 1891. októberi parlamenti interpellációja hozta napirendre a budapesti lóversenytéri visszaélések ügyét. A totalizatőr intézménye és a bukmékerek tevékenysége ellen szaporodó támadásokra tekintettel ekkor Bethlen felhatalmazást kapott intézkedések előkészítésére, ezek azonban csak a Wekerlekormány idején valósultak meg. (1891. dec. 5./19.) A minisztertanács 1892 márciusában 12 000 Ft-ot a baromfitenyésztés fejlesztésére is megszavazott. (1892. márc. 6./18.) e) Változások az erdőigazgatásban A földművelésügyi miniszter az erdőigazgatás területén 1890-91 folyamán két változtatásra kapott felhatalmazást. Egyrészt végrehajthatta a kincstári erdészeti személyzet állomány-besorolásának egyszerűsítését (1890. júl. 4./15., 1891. jún. 3./16.), másrészt Besztercén felállíthatta a Naszód-vidéki erdők átvételével szükségessé vált új erdőigazgatóságot (1890. aug. 30,/lL). f) Telepítés A Szapáry-kormány idején Bethlen 1892 októberére kidolgoztatott egy átfogó telepítési törvényjavaslatot, amelyet azonban csak a Wekerle-kabinet minisztertanácsa tárgyalt meg. Egyetlen konkrét telepítési ügy került a testület elé, nevezetesen a Torontál megyei magántelepekről kiszorult, és a Nagybecskerek határában fekvő felső-muzslai kincstári birtokon 1890-ben elhelyezett többszáz magyar nemzetiségű telepes házépítési kölcsön ügye. A minisztertanács — tekintettel az 1891. évi rossz termésre — engedélyezte számukra a törlesztés feltételeinek enyhítését. (1892. ápr. 29J19.) g) Vízszabályozás Kormányunk minisztertanácsa a vízügy területén először 1890-ben hitelmaradvány felhasználását engedélyezte az előző évben megrongálódott szegedi Tiszarakpart helyreállítására, majd a munkák elvégzése után a kiadások fedezetét törvény elfogadtatásával biztosította. (1890. júl. 4./17., 1891. febr. 13./8.) 1891 tavaszán a miniszterek testülete állami előleg folyósítását hagyta jóvá a Sajó-völgyi zsilip céljaira. (1891. márc. 18./7.) Ugyanebben az évben került napirendre a Tisza-szabályozás folytatása. A minisztertanács által elfogadott törvényjavaslat 12 év alatt 17 millió Ft-os költséggel a folyó több szakaszán irányzott elő kanyarátvágásokat, mederrendezéseket és egyéb munkákat a hajózás feltételeinek javítása céljából. Bár a munkálatok már 1892-ben elkezdődtek, a törvény (1894:3. te.) csak 1894-ben született meg. (1891. júl. 17./3., nov. 6J7.) 68